Hangtárnok

Vases communicants/Közlekedőedények No. 2.

a francia Mediamus és a magyar Hangtárnok zenei könyvtári blogok közötti játék, ahol minden hónap első péntekén kiválasztunk egy bejegyzést a másik blogról és közreadjuk, második forrásmű Nicolas Blondeau írása: “L’Absence” (Mediamus).

Hector Berlioz (1803-1869) francia romantikus zeneszerző dalciklusa a Les nuits d’été (op. 7), magyarul a Nyári éjszakák. A dalciklus alapja hat költemény, melyet Théophile Gautier francia költő A halál komédiája című kötetéből válogatott Berlioz, a költemények nem összefüggő történetet mesélnek el, hanem a szerelmet, a melankolikus vágyakozást járják körül. A zongora-, majd zenekari kísértre is áthangszerelt dalciklus negyedik darabja az Absence, azaz a Távollét is a vágyakozás hangulatát árasztja. Ezt a darabot Berlioz kifejezetten Marie Martin, azaz szeretője, későbbi második felesége számára írta át szoprán hangra.

“Jöjj vissza hát én szép szerelmem
Mint fényre vár nyíló virág
Úgy vár mosolyodra a lelkem
Benne ragyog  a nagyvilág.

Oly messze jársz mint égi fények!
Tündökölsz  csillagok között!
Emészt a bú, a bánatom éget!
Ó mennyi fájdalom gyötör!

Bejárom mind a messzi tájat
messze tűnt lépteid lesem
nem érzed már ez izzó vágyat?
Téged hív síró énekem

Jöjj vissza  hát én szép szerelmem….”

(fordította: Fekete Mária)

Hallgassuk meg a dalt Régine Crespin (1927-2007) drámai szoprán előadásában:

/Zenei gyűjteményünkből ajánlott olvasnivaló Berliozról: Bloom, Peter: Berlioz élete (Budapest : Osiris, 2004), Kroó György: Berlioz (Budapest : Gondolat, 1980), Hector Berlioz emlékiratai (Budapest : Zeneműkiadó, 1956), Hector Berlioz önéletírása (Budapest : Főv. Kiadó, [1925])/

A Mediamus-on a második Közlekedőedény tartalma Zenei gyűjteményünk top CD kölcsönzései 2011-ben: Le Top albums 2011 des emprunteurs de la bibliothèque d’Eger : vases communicants #2.2

Jon Schmidt egy német származású amerikai zongorista és zeneszerző, aki stílusát “New Age Classical”-ként jelöli meg, zenéjében a New Age, a klasszikus és pop elemei keverednek, szívesen készít mashupokat. Már 11 éves korában szerzett zenét, legnagyobb hatással Mannheim Steamroller, Billy Joel és Beethoven volt rá. Nagy sikert aratott a Coldplay és Taylor Swift mashupjával zongorára és csellóra (Love Story meets Viva a Vida), Pacelbel és a U2 elegyével (Pachelbel meets U2), ütős a Rachmanyinov zongorára és rock zenekarra, viccesen szólva ROCKmaninoff (Rock meets Rachmaninoff), és itt van Michael Jackson és Mozart zongorára, elektromos és akusztikus csellóra, lábdobra, közreműködik Steven Sharp Nelson:

Zenéi és kottái letölthetők honlapjáról: www.jonschmidt.com

Carl Maria von Weber (1786-1826) német romantikus zeneszerző, karmester, zongorista, gitáros, zenekritikus. A WeGA project (Carl-Maria-von-Weber-Gesamtausgabe) Weber halálának 200. évfordulójára (2026) szeretne egy tudományos-kritikai összkiadást megjelentetni, mely valamennyi művét, levelezését, naplóit, írásait, kritikáit tartalmazná, a szövegeket digitális kiadás formájában is közzéteszik, a Weber Digital még nem teljes, folyamatosan bővül, de számos szöveg már olvasható digitálisan: http://www.weber-gesamtausgabe.de

A vállalkozást a mainzi Tudományos és Irodalmi Akadémia finanszírozza, a project vezetője Prof. Dr. Gerhard Allroggen, aki a Berlini Állami Könyvtár, s a Detmold / Paderborn-i Zenetudományi Szeminárium munkáját irányítja, párhuzamosan folynak a munkálatok a Schott Music kiadó nyomtatott Weber-Studien sorozatával.

(via IAML levelezőlista by Peter Stadler, Joachim Veit)

Yann Tiersen: Dust Lane c. új lemeze már kölcsönözhető  nálunk, most egy régebbi számát ajánljuk, az Amelie csodálatos élete c. filmben is hallhatjuk..

(via Balázs)

A New York Times komolyzenei kritikusa, Anthony Tommasini gondolt egy merészet és az újság olvasóinak segítségével felállította minden idők 10 legjobb zeneszerzőjének listáját. Mint minden lista, ez is erősen szubjektív, vitatható, de azért én szeretem olvasgatni őket. A lista első helyét Johann Sebastian Bach (1685-1750) szerezte meg, s ott szerepel büszkeségünk, Bartók Béla (1881-1945) is:

1. Johann Sebastian Bach (1685-1750)

2. Ludwig van Beethoven (1770-1827)

3. Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791)

4. Franz Peter Schubert (1797-1828)

5. Claude Achille Debussy (1862-1918)

6. Igor Stravinsky (1882-1971)

7. Johannes Brahms (1833-1897)

8. Giuseppe Verdi (1813-1901)

9. Richard Wagner (1813-1883)

10. Béla Bartók (1881-1945)

Forrás, fotó, részletek: The New York Times

P. Stébel Ildikó, az est rendezője a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola nevében tisztelettel meghívja Önt és kedves zenekedvelő barátait az iskola Csáth Géza estjére, ahol a zeneszerzőre, a sokoldalú zsenire emlékeznek…

Időpont: 2011. január 25. (kedd) 18 óra

Helyszín: Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola, Kodály Terem (Debrecen vár u. 1.)

Műsor:

Művészetek vándora – Csáth Géza a zeneszerző
előadó: Kelemen Éva zenetörténész (Országos Széchényi Könyvtár)

Csáth Géza, a magyar szellemi-művészeti élet nagyja, a tisztán látó jövőt építő tehetség
előadó: Stébel Ildikó könyvtárostanár (Kodály Zoltán Zeneművészeti)

Valse lente
előadja: Grünwald Béla – zongora

Pásztordal
előadja: Regős Imre – fuvola, Bojti Eszter – zongora

Ó francia dal
előadja: Versánszky Ildikó – hegedű, Bojti Eszter – zongora

A halál rokona
előadja: Magyar Gabriella – ének, Bojti Eszter – zongora

Pean
előadja: Versánszky Ildikó – hegedű, Bojti Eszter – zongora

Rózsim sírja felett
előadja: Magyar Gabriella – ének, Bojti Eszter – zongora

Souvenire
előadja: Grünwald Béla – zongora

Üllői úti fák
előadja : Magyar Gabriella – ének, Bojti Eszter – zongora

Honvágy
előadja: Ács Sándor – hegedű, Deés Attila – hegedű,
Pallagi Tamás – hegedű, Versánszky Ildikó – hegedű

Írás régi könyvben
Csáth Géza

Egy régi könyvben megtaláltam
halvány irásod.

S úgy rémlik, hallom a sirodból
fojtott sirásod.

Pár kóta volt csak, egynehány szó,
egy régi jegyzet,

de a szivem följajgatott rá,
és fájni kezdett.

Úgy ültem ott, hamut kaparva,
kihúnyt tüzednél.

Kísértet járt ma a szobámban,
miért üzentél?

(Kosztolányi Dezső)

Az Egri Lengyel Települési Kisebbségi Önkormányzat és a Gárdonyi Géza Színház tisztelettel meghívja Önt és barátait  “A középszert még érinteni sem óhajtanám…” : Fryderyk Chopin története c. kiállítás megnyitójára 2011. január 14-én (péntek) 18 órára a Gárdonyi Géza Színházba (Eger, Hatvani kapu tér 4).

A varsói Narodowy Instytut Fryderyka Chopina (Nemzeti Fryderyk Chopin Intézet), az Országos Idegennyelvű Könyvtár és a Lengyel Intézet által megrendezésre kerülő vándorkiállítás fakszimile dokumentumokat vonultat fel a halhatatlan zeneszerző és zongoravirtuóz életéből.

A kiállítás 14 tematikus „szigetre” épül. A „szigetek” tetszőleges sorrendben tekinthetők meg. A tárlat látogatása során a nézőnek lehetősége nyílik arra, hogy konvencionális ismereteket meghaladóan tekintsen Fryderyk Chopin személyére, megismerje alkotómunkájának sajátosságait, zongoraművészetének eredetiségét, személyiségének titkait. A kiállítást multimédiás tartalmak egészítik ki, zenei illusztrációval kísérve, valamint a zeneszerző kéziratos kottáinak 14 kötetes fakszimile kiadását is láthatják az érdeklődők.

Köszöntőt mond: Csizmadia Tibor, a Gárdonyi Géza Színház igazgatója, Saárossy Kinga Eger MJ Város alpolgármestere. A kiállítást megnyitja Katarzyna Sitko, a budapesti Lengyel Intézet igazgatóhelyettese. Zene: Baran Grzegorz, Unzelmann Marianna.

A kiállítás anyagát a varsói Nemzeti Fryderyk Chopin Intézet és a budapesti Országos Idegennyelvű Könyvtár bocsátotta rendelkezésre.

A kiállítás ingyenesen megtekinthető 2011. január 28-ig.

R.I.P.  Captain Beefheart

Gyerekkori ismerősök Frank Zappával, a legenda szerint ő volt a névadója.

200 éve, a mai napon született nagy zeneszerzőnk, Erkel Ferenc.

A Magyar Elektronikus Könyvtár újdonságai között van két róla szóló mű: Erkel Ferenc emlékkönyv és Ábrányi Kornél: Erkel Ferenc élete és működése.

November 4-én indult útjára az Országos Széchényi Könyvtár Erkel Ferenc honlapja: http://erkel.oszk.hu
Ahogy a beköszöntőben is olvashatjuk, a virtuális összeállítás a terjedelmes életmű három kiemelkedő darabját, a Himnuszt, valamint a Bánk bán és a Hunyadi László című operákat állítja középpontba. A menürendszer segítségével tájékozódva megismerhetjük Erkel Ferenc életútját, a három kiemelt mű utóéletét, illetve képeket, korabeli dokumentumokat, eredeti forrásokat, hanganyagokat, filmrészleteket és más érdekességeket kínálnak a zeneszerző életútjával és műveivel kapcsolatban. A időről időre gyarapodó tartalmak az Országos Széchényi Könyvtár kivételesen gazdag gyűjteményéből mutatnak be számos egyedi és ritka dokumentumot – köztük Kölcsey Ferenc költeményének a Kézirattárban őrzött egyetlen autográf példányát és a Zeneműtár gyűjteményének különlegességét, az Erkel Ferenc által megzenésített versnek a zeneszerző által leírt kottáját.

A zenei tájékoztatás speciális eszközei a műjegyzékek. Vannak köztük tematikus műjegyzékek is, ahol a művek egyértelmű azonosítását az ún. zenei incipit teszi lehetővé – azaz a zenemű, illetve 1-1 tétel hangjegyes kezdetének közlése.  A műjegyzékekről, illetve azok összeállítóiról, s a műjegyzékszám előtti rövidítésekről az alábbi linken lehet tájékozódni: itt

e-book formájában néhány ilyen műjegyzék online is elérhető az Internet Archive oldalán, ezeket gyűjtöttem össze:

BACH, Johann Sebastian (1685-1750)

Wolfgang Schmieder: Bach-Werke-Verzeichnis (BWV). Thematisch-systematisches Verzeichnis der musikalischen Werke von Johann Sebastian Bach. – 1. Ausgabe. – Wiesbaden : Breitkopf & Härtel, 1950

Dörffel, Alfred: Thematisches Verzeichniss der Instrumentalwerke von Johann Sebastian Bach : auf Grund der Gesammtausgabe von C.F. Peters verfasst von Alfred Dörffel. – [2. Aufl.]. – Leipzig : C.F. Peters, 1882

BEETHOVEN, Ludwig van (1770-1827)

Georg Kinsky – Hans Halm: Das Werk Beethovens. Thematisch-Bibliographisches Verzeichnis seiner samtlichen vollendeten Kompositionen. München : Duisburg : Henle, 1955

Nottebohm, Gustav: Thematisches Verzeichniss der im Druck erschienenen Werke von Ludwig van Beethoven. – 2. verm. Aufl.- Leipzig : Breitkopf & Hartel, 1868

Thayer, Alexander Wheelock: Chronologisches Verzeichnis der Werke Ludwig van Beethovens. – Berlin : Schneider, 1865

GRIEG, Edvard (1843-1907)

Edvard Grieg : Verzeichnis seiner Werke : mit Einleitung : Mein erster Erfolg. – Leipzig : Peters, 1910

HAYDN, Joseph (1732-1809)

Anthony van Hoboken: Joseph Haydn thematisch-bibliographisches Werkverzeichnis : 3 Bde in 1 Bd. – Mainz : B. Schott’s Söhne, 1957

KRIEGER, Johann (1651-1735)

Seiffert, Max-Johann Krieger: Verzeichnis seiner von seinem Bruder Phillipp in Weissenfels 1684-1725 aufgeführten, sowie sonst in Bibliotheken erhaltenen kirchlichen und weltlichen Vokalwerke; als zweiter Nachtrag zu Rob. Eitners Quellenlexikon aus Band XXX der Denkmäler deutscher Tonkunst, 2. Folge. – Leipzig : Breitkopf & Härtel, 1919

LOWE, Karl, i.e. Johann Karl Gottfried (1796-1869)

Scheithauer, Bruno: Verzeichniss sämmtlicher gedruckten werke Dr. Carl Loewe’s. – Berlin : Schlesinger’sche buch- und musikhandlung (R. Lienau), 1886

MOZART, Wolfgang Amadeus (1756-1791)

Ludwig von Köchel: Chronologisch-thematisches Verzeichniss sämmtlicher Tonwerke Wolfgang Amade Mozart’s. – Leipzig : Breitkopf & Härtel, 1862

André, Johann Anton: W.A. Mozart’s thematischer Catalog : so wie er solchen vom 9. Februar 1784 bis zum 15. November 1791 : eigenhändig geschrieben hat.- Edition Neue, mit dem Original-Manuscript nochmals verglichene Ausg.- Offenbach : Johann André, 1828

REGER, Max (1873-1916)

Max Reger Werke. – Berlin : Bote & G. Bock, 1914?

SCHUBERT, Franz (1797-1828)

Otto Erich Deutsch: Franz Schubert. Thematisches Verzeichnis seiner Werke in chronologischer Folge. – Kassel : Bärenreiter, 1978

STRAUSS, Richard (1864-1949)

Specht, Richard: Vollständiges Verzeichnis der im Druck erschienenen Werke von Richard Strauss : mit Porträt und biographischen Daten. – Wien : Universal-Edition, 1910

SAINT-SAËNS, Camille (1835-1921)

Saint-Saëns, Camille: Catalogue général et thématique des oeuvres de C. Saint-Saëns. – Paris : A. Durand & fils, 1908

WEBER, Carl Maria von (1786-1826)

Jähns, Friedrich Wilhelm: Carl Maria von Weber in seinen Werken : chronologisch-thematisches Verzeichniss seiner sämmtlichen Compositionen nebst Angabe der unvollständigen, verloren gegangenen, zweifelhaften und untergeschobenen mit Beschreibung der Autographen, Angabe der Ausgaben und Arrangements, kritischen, kunsthistorischen und biographischen Anmerkungen, unter Benutzung von Weber’s Briefen und Tagebüchern und einer Beigabe von Nachbildungen seiner Handschrift. – Berlin : Verlag der Schlesinger’schen Buch- und Musikhandlung (Rob. Leinau), 1871