Header image alt text

Hangtárnok

Magyar Könyvtárosok Egyesülete 44. Vándorgyűlés
Győr, 2012. július 12.-14.
Stabilitás – Innováció – Inspiráció

Szekciónk számára a Széchényi Egyetemen az A2 előadó adott helyet. A Zenei Szekció két érdekes programja követte egymást egy közös főcím alatt: Hang, harmónia, összhangzás, léleképítés a változó világban: hogyan látjuk a könyvtár szerepét az értő zenehallgatáshoz vezető úton?

Moderátor a Zenei Szekció elnöke, Gulyásné Somogyi Klára volt. A résztvevők száma – 36 fő – csak néhány helyet hagyott szabadon az előadóban. Egy rövid játékkal kezdtünk. Zenehallgatás szerző, mű címe és előadója ismerete nélkül. Cél: az első megfogalmazódott érzelem, gondolat rövid megfogalmazása. Előtte felkészítés a testi-lelki ellazuláshoz: mély levegőt beszippantani, néhány másodperc benntartás után kiengedni. Vállkörzés, nyakbiccentés, újabb mélylégzés, végezetül szép dologra gondolás. Hat zenei részlet hangzott fel, melyeket az előadás végén a „játék” értékelésekor megismertünk szerzője és címe alapján is.
Egy új kiadvánnyal ismerkedtünk meg ezután. Képes magyar hanglemez-történet címmel jelentette meg a hanglemezkiadókat és kiadványaikat ismertető könyvet dr. Bajnai Klára és Simon Géza Gábor.

Zene nélkül tévedés lenne az élet”. Ezzel a meghatározó Nietzsche-idézettel nyitott Bajnai Klára, aki nem könyvtáros, hanem jogász, és hatalmas lemezgyűjteménnyel rendelkezik. Mióta a világ fennáll, változik. Kevés filozófiai tény van, ami stabil. Azonban a zene változatlan, és mint ilyen, az emberrel egyidős. A műzenének három állandója ismert: zeneszerző, maga a mű szövege és az előadó. Honnan tudjuk a zeneszerző elképzelését az elkészült mű előadásáról? A hanglemez kialakulása óta a szerzők sokszor feljátszották saját műveiket. Többek között Bartók Béla, Hubay Jenő. Másik kategória, amikor a karmester saját művét vezényli, ilyen Lehár Ferenc, Pietro Mascagni. Egy újabb kategóriát alkotnak azok a felvételek, melyeken tanítványok játékában hangzik el a szerző elképzelése, miután a mester meghalt. Így kaphatunk képet Liszt Ferenc, Hubay Jenő, vagy Joachim József zenei elképzeléseiről.
De vajon mi volt a kottaírás előtt? Nem tudni. A kotta szövegének különböző értelmezése eltéréseket, változatosságot eredményez a mű megszólalásában is. Ha egy áriát más-más énekes mutat be, az adott mű sokféle variációja születik meg. De ide sorolható az is, amikor egy előadó elképzelése az évek múltával változik. Ennek legjobb példája Caruso. Bajnai gyűjteményének egyik legértékesebb darabja a Caruso által háromszor is felénekelt ugyanazon ária. Jól megfigyelhető a három elhangzásban az eltérő értelmezés. De változatosságot hoz a hangszerelés is, pl. Schubert Ave Maria dallama több, mint 100 féle hangszeres feldolgozásban ismert. A mű alapja állandó, stabil.
Egy érdekes kérdéssel folytatódott az előadás. Kiből lesz hanglemezsztár? A kezdeti időszakban fontos volt, hogy a tölcsérbe ki és hogyan énekelt. Túl nagy (hang)erő hatására a tű mély barázdát vájt a viaszba, ezért torz lett a felvétel. Caruso remek hangerővel és gazdag rezonanciával rendelkezett, ezért készült vele sok felvétel. Mario Lanzanak is sok lemeze van. Hangi képzetlensége miatt színpadon nem lépett fel, viszont a felvételeken gyönyörűen érvényesül előadói tehetsége. Ugyanez a helyzet helyzet Joseph Spitt-tel is, ő csak egy operában énekelt színpadon. Laudi Volpe szépen zengő tenor hangjáért az operaházak rajongtak. De a felvételei nem adják vissza az operaszínpadon átélt hangélményt. Lemezeit csak megszállott gyűjtők hallgatják, a hangereje miatt kevésbé élvezhetők a felvételei.
Bajnai Klára rávilágított arra, mi az egyik előnye napjainkban a hangfelvételeknek. A nagy sztárok élő előadásaira nem mindenki jut be, helyette a mai hangrögzítési technika maradéktalanul adja vissza a zenei élményt. Azonban komoly buktató az, hogy a modern hangfelvevő technikával készült felvétel javítható, a tökéleteshez közelítve, ám ehhez viszonyítva az élő előadást, csalóka lehet az eredmény. Placido Domingo kivételes személyiség ebben a kategóriában, hiszen Ő ugyanazt nyújtja élőben és felvételen egyaránt.
A hanglemez „minőségi gyűjtésének” felelőssége a könyvtárosoké. Nemcsak a kiadók szemszögéből, de tartalmilag is. A fiatalok felkészítése a sokféleségben rejlik. Bajnai előadását idézettel kezdte, a keretet egy újabb idézet adta meg, előadása végén: „A hang hallgatása művészet” (Böhm György)

A könyv társszerzője következett. Simon Géza Gábor 30 éve zenei könyvtáros, jazzkutató. Ő vállalta magára a könyv PR tevékenységét. A kötetben szereplő lemezek közül soknak kiadójaként is dolgozott, ezzel kapcsolatban osztotta meg a hallgatókkal az egyik érdekes következtetését. Éppen a Bartók-összkiadáson dolgoztak, mikor a Bartók-által megadott metronómszámoknak az előadók különböző megközelítésére figyelt fel. Elég nehéz betartani ezeket, hiszen Bartók „ketyeréje” (ez az előadó megnevezése) pontatlan volt, ezért sokszor megbízhatatlan műveinél a metronómszám betartása. A klasszikus zenével ellentétben, tudjuk, a cigányzenéhez vagy a népzenéhez eredetileg nincs kotta, csak felvétel. A felvételek elkészülésének időpontja közeledik napjainkhoz, és ebben jól felfedezhető egyfajta felgyorsulás, amit korunk hozott magával. Két népi tánctípus összehasonlításában Simon Géza Gábor megfigyelte, hogy a mai „hallgató” (lassú tánc) a régi „friss”(gyors tánc) tempójában szól.
Néhány éve kerültek elő Edison fonográfhengerek. Az ezeken hallható műveket később néger zenészek játszották fel a modern CD-lemezre. A néger előadók miatt ezt a stílust afro zenei gyökerekhez vezették vissza. Amikor az Edison hengereken meghallgatták ismét a műveket, kiderült, hogy ezek a skót népzene értékes darabjai. Szóba került egy másik érdekesség is. 15 lemezgyár, 15 különböző előadóval, 15 különböző címmel készített felvételt ugyan abból a műből. Bár minden zenei stílusnak megvan a maga vásárlói köre, mégis ez az eset őstörténeti lopásnak minősíthető. Ez jó példája annak, mennyire csak a mű lényeges általában a fogyasztónak. Az átlag zenehallgató nem vesz meg egy zeneművet több felvételen csak azért, hogy különböző előadó zenei elképzelésében gyönyörködjön.
Még egy különlegesség, ezúttal Németországból. Érdekes címen jelent meg egy könyv. Caruso miért volt popsztár? Ha sorba állítjuk a mai sztárság meghatározó elemeit, érdekes a válasz. Egy kedvelt előadó, akár slágerénekes is, mindent elénekel, ami a nagyközönség igénye. Leginkább a szórakoztatás a fő szempont. A sztár saját image-zsal rendelkezik, ez a felvételek csomagolásán is jól látható. Caruso valóban mindenfajta stílust elénekelt. Lemezeit vörös alapon arannyal díszítették, ez jelezte az ő előadói lemezeit.
A felvételek számának megnövekedésével és a lejátszók olcsóbbá válásával megnőtt az igény a hangfelvételek otthoni lejátszására. Ehhez ontották a különböző típusú és minőségű lemezjátszókat, amelyeket különböző árban adtak el. Rádiót nem volt szabad üzletben árulni az 1950-s években, lemezjátszót igen. Természetes folyamat lett, hogy a hangfelvétellel foglalkozó kereskedő lejátszó eszközt is értékesített. Egy megjelent lemezt elsőként értékesítő kereskedő egyben disztribútor is lett, hiszen üzletében lemezjátszót is eladott. Így segítette az előadóművész ismertségét.

A délután Sárközi Andrea (OIK) előadásával folytatódott: Utak: zenehallgatás társadalomtudományi kutatásokban. Más szóval: az antropológiai kutatások bemutatása: milyen módon vizsgálják a zene szerepét, hatását az emberre, mint egyénre. A vizsgálatok közben körvonalazódnak a társadalomban tapasztalható változások. A társadalomtudományi vizsgálatok fő szempontja, hogy milyen viszonyban van ember és a közösség a zenében. És természetesen visszafordítja a gondolatmenetet: a zene szerepe az emberre és környezetére. A társadalomtudományi vizsgálatok figyelik a kulturális minták terjedését, főleg az INTERNET világában. De természetesen kitérnek a könyvtárak, zeneműtárak olvasóinak „fogyasztási” változására. Ezen a téren elkerülhetetlen a pszichológia, pedagógia jelenléte a zenéről szóló kutatásokban. E tudomány keresi a kapcsolatot az ember, a kultúrák és a zene között. Feltérképezi a társadalom kulturális szerepét, melynek három fő jellemzője: összeköt, ismertet, közvetít.
A társadalom kulturális megnyilatkozási lehetőségei között kiemelkedik a kommunikációs forma. Az egyén lehet alkotó, előadó és befogadó. A társadalomtudomány alapvető kérdése: tanulmányozható-e az emberi viselkedés? E kérdésre adott igenlő válasz a leghatározottabb. Hiszen a társadalomtudományi alaptudományok – szociológia, politika, stb. – valamint az alkalmazott tudományok mind alkalmasak erre. Egy kis kitekintés, vajon mi alapozta meg a társadalmi antropológiát?
a) evolucionizmus: Darwin felesége zongorázott, a tudós az ő segítségével vizsgálta a gyűrűs férgek viselkedését erős zongorahang hatására. Negatív eredménnyel.
b) nyelvészet: a zene a nyelvi képesség egyik formája, a „véletlen” műve. (Miller, Pinker meghatározása).
c) kommunikáció: közösségi tevékenység, csoporttevékenység szinkronizációja.
d) orvostudomány: zene hatása az ember fizikai/fiziológiai állapotára. Mozart-effektus: sok a magas hang, serkenti a tevékenységet.
A kutató keres: egyén és/vagy közösségek és környezet kapcsolatát; emberi cselekedetek indítékát. Kulturális mintákat vizsgál, ezek kiterjesztése horizontális (a világon mindenhol) és vertikálisan (belföldön). Helyszínei fesztiválok, vagy a család.
A kutatás eszközei: leíró és magyarázó. Két másik besorolás szerint ’émikus’: ha a kutató részese a vizsgálatnak; és ’étikus’: ha a kutató saját szemszögéből vizsgál. A kutatási eredmények megjelenése szakdolgozatokban, szakfolyóiratokban található. Az eredmények variábilis hatással rendelkeznek: vallás, migráció, szubkultúra felé. Egy új fogalom a neotörzs, vagyis a szigeten néhány napra összeálló csoportosulás.

Következzék egy rövid felsorolás az e témában megjelent könyvekről:
1. Batta Barnabás: Médium, Hang, Esztétika.
2. Fehér Katalin: A walkmantól a (mobil) podcastig
3. Pulay Győző: Világzene vagy balkáni populáris kultúra
4. Gergely András: Zene és/vagy politika

Zenei ízlésközösségek összetartozásra serkentenek. Ennek helye internet, blog-világ. Az összetartozás óhatatlanul magával hozza az átalakító hatást: a zene elérhetősége formálja a közösségi hovatartozást. Elindul egy kulturális globalizáció. Az egyén részese lesz a számítógép által közvetített kommunikációnak.
Az előadás e gondolatát Gulyásné Somogyi Klára kiegészítette. A zenei blogokban is tetten érhetjük mai korunk zenei pluralizmusát. A sokféleséggel együtt kell éljünk. A blogok legtöbbje csak kezdeményezés marad, nem lesznek hosszú élettartamúak. Egyoldalú a kommunikáció, nem alakul ki párbeszéd.
Sárközi Andrea folytatta. Zeneműtárosoknak szükséges gyors reflexekkel rendelkeznie. Vajon mivel tudunk válaszolni az ízlésközösségek igényire? Ismét egy hármasság: anyagi forrás, technikai forrás, humán erőforrás szükséges. Összegezésként tegyük fel a legfontosabb kérdést. Képesek vagyunk-e az 5-7 évente történő generációváltozást követni??

Ezután következett az előadások előtt lezajlott zenehallgatással kapcsolatos felmérés elemzése. A teremben ülők közül 16 fő vett részt benne. Kiindulási alapként feltételezhető, hogy a résztvevők a nyugati zenei kultúrát ismerik. Az elhangzott 6 zenemű: gregorián, Bach, Mozart, Schubert, Bartók, Reményi Attila. Az érzelmek irányultsága: pozitív, negatív, nincs hatás.
A gyors elemzés statisztikája szerint:
- gregorián – pozitív 16
- Bach: 15 pozitív, 1 negatív
- Mozart: 13 pozitív, 2 pozitív-negatív, 1 nincs
- Schubert: 3 pozitív-negatív, 2 negatív
- Bartók: 16 pozitív
- Reményi: 15 negatív, 1 pozitív
Egyenként a zeneműveknél a következő eredmény alakult (a teljesség igénye nélkül).
GREGORIÁN – mennyei érzés, áhitat
BACH – isteni megnyugvás, szomorúság
MOZART – várakozó öröm, lélekvívódás
SCHUBERT – viharos szenvedély
BARTÓK – gyerekes játékosság
REMÉNYI – „fájdalmas szépség”

Péntek 13-a, az idén már másodjára. Visszatekintve a nap eseményeire, információban gazdag órákat töltöttünk Győrben.

Darvassi Andrea
MKE PR tag

A könyvtárosok hagyományos, éves összejövetele a vándorgyűlés, könyvtárunk és az MKE Heves Megyei Szervezete jóvoltából a gyöngyösi és hatvani kollégákkal mintegy 35-en indultunk bérelt busszal a 44. MKE Vándorgyűlésre, Győrbe. Győri könyvtárak közösen szervezték, a programok fő helyszíne és szállásunk a Széchenyi István Egyetem területén volt. Vándorgyűlésre azért is jó járni, mert találkozhat az ember rég nem látott, vagy épp csak virtuálisan ismert kollégákkal, az Új-Tudástér aulájában volt a regisztráció, máris összefutottam jó pár kedves ismerőssel, Veronika fogadott a pultnál, aki készséggel kalauzolt később a Citybuszon, majd másnap a zenei szekciónál is, most jegyezném meg, hogy képzeljétek nemrég indítottak Győrben egy ingyenes Citybuszt, amely a belvárost járja. Ezután elfoglaltuk a Hegedűs Gyula Kollégiumban lévő szállásunkat a második emeleten, a szobák átlagosak voltak, a legnagyobb hibája a wifi hiánya volt, napközben az Egyetemi Könyvtárban lehetett használni a számítógépeket, de jó lett volna este is. A nyitó plenáris ülésre az Egyetemi Sportcsarnokban került sor, a vándorgyűlés fő témája: Stabilitás – innováció – inspiráció: Könyvtárak változó környezetben.

Köszöntőt mondott Bakos Klára, elnök (MKE), dr. Szekeres Tamás, rektor (Széchenyi István Egyetem), dr. Somogyi Tivadar, alpolgármester (Győr), Major Ernő, vezető (Megyei Intézményfenntartó Központ), Figula Anikó, igazgató (Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár), majd L. Simon László, kultúráért felelős államtitkár (Emberi Erőforrások Minisztériuma) nyitotta meg a vándorgyűlést, aki szerint a szakma előtt álló legsürgetőbb feladat a hazai könyvtári rendszer gerincét alkotó megyei könyvtárak megyeszékhelyeknek történő zökkenőmentes átadása. “Ez csak úgy történhet meg, hogy az új fenntartóhoz kerülő könyvtárak a jövőben is felvállalják területi ellátási kötelezettségüket, mivel a kormány eltökélt abban a tekintetben, hogy a legkisebb település se maradjon kulturális, közművelődési alapszolgáltatás nélkül” – idézi a közlemény az államtitkárt. L. Simon László hozzátette, hogy a jövő évi költségvetés irányszámai alapján a könyvtárosi, közművelődési és múzeumi szakma az előző évinél valamivel több központi forrásra számíthat. Mindezek mellett az idén a könyvtárak fejlesztésére további 3 milliárd forint áll rendelkezésre uniós forrásokból. (forrás: MTI). Ezután átadta a Fitz József-könyvdíjakat, amellyel a könyvtárakban legnagyobb sikert aratott, legértékesebbnek, legszebbnek tartott műveket jutalmazzák a könyvtárosok javaslata alapján, az idén Deáky Zita Jó kis fiúk és leánykák – A kisgyermekkor történeti néprajza Magyarországon című kötet, Kengyel Miklós Perkultúra: a bíróságok világa és a Kárpáti János szerkesztette Képes magyar zenetörténet című könyv kapta a díjat. Következett a könyvtárosok elismeréseinek átadása, valamennyiüknek gratulálunk, kiemelve Ludasi Tündét, aki a hozzánk közeli salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet munkatársa. Ezt követően Dr. Bendzsel Miklós a  Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke tartott előadást  Nemzeti könyvtárügy: az emlékezet és képzelet fúziós erőműve címmel.

Mivel lemaradtunk a szervezett könyvtárlátogatásokról, mi Ildivel külön elindultunk az oly régóta tervezett utunkra, felfedezni a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtárat, ahol oly sok kedves kolléga dolgozik, Galambos Krisztina és Szilvási Krisztián alaposan és teljes körűen bemutatta nekünk könyvtárukat, ami árasztja az otthonosságot, bár néhol szűkösnek bizonyul, mivel rengeteg olvasójuk van, de érződik a törődés, odafigyelés. Nagyon szép előadótermük és kiállításterük van, nemrég pedig egy igazi pihenőteraszt is nyitottak, ami olvasgatásra, de kisebb koncertek rendezésére is alkalmas.

Érdeklődésemnek megfelelően a Médiatárat emelném ki, ami a Felnőtt Olvasószolgálat része, a pultnál s előtte találhatók a CD-k, DVD-k, hangoskönyvek, egyszerre egy hétre 1 DVD-t és egy CD-t lehet kölcsönözni külön térítési díj nélkül, az állományról a számítógépes katalóguson kívül nyomtatott kötetkatalógusok is tájékoztatnak, s  a CD-k és DVD-k borítóinak másolatát tartalmazzák leltári szám sorrendben. Nagyon tetszik a folyamatos nyomtatott és a honlapon is közzétett zenei- és filmajánlók, valamint nagyon szeretett Facebook oldaluk, egyet sajnálok nagyon, hogy a velem azonos ízlésű Tolnai Gáborné kolleginával nem sikerült személyesen találkozni.

Ildivel aztán egy rajtam kifogó csülökvacsora után a gyönyörű Győri Nagyboldogasszony Székesegyházban tartandó orgonahangversenyre igyekeztünk, ahol kaposvári kolléganő adta át Judit kedves üdvözlőszavait, s a Kecskeméten dolgozó csoporttársnőmmel, Mesivel és Gyurival is hagyományosan összefutottunk :) A hangversenyen Cziglényi László Szent László-díjas orgonaművész és Cziglényi Ákos gordonkaművész tolmácsolásában Hummel, Albrechtsberger, Schitzer, J.S. Bach, Albinoni, Liszt, Farkas Ferenc és Hidas Frigyes orgonaműveiben gyönyörködhettünk.

Ezután kloggerekkel, bloggerekkel, wildgicával, Hubay Mikivel, Marcival, Habók Lillával és nagykanizsai kollégákkal cseréltem szakmai tapasztalatokat az Akváriumnak nevezett egyetemi vendéglátóhelyen :)

Másnap reggel a kollégium beugrójában finom reggelit készítettek kolléganőim, ahonnan teli hassal a különböző szekciók üléseire siettünk, amelyek mindegyike a vándorgyűlés fő témájához igyekezett igazodni, délelőtt a Társadalomtudományi szekció ülésén vettem részt, ahol igazgatónk Tőzsér Istvánné Géczi Andrea A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával : közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál címmel adott elő a rá jellemző gördülékeny stílusban.

Finom ebédet ettünk az ún. Bahnhof Győri Egyetemi Vigadó Lapos Tanszékén :)

Délután került sor a Zenei szekció programjára, ahol bemutatásra került Dr. Bajnai Klára és Simon Géza Gábor Képes magyar hanglemeztörténet c. könyve az alkotók által és Sárközi Andrea (OIK): Utak: zene és zenehallgatás társadalomtudományi kutatások tükrében című előadására, melyet egy mini zenehallgatási felmérés előzött meg, a szekció programjáról bővebben Darvassi Andrea tollából olvashattok: itt.

Következett a Záró plenáris ülés, ahol minden szekció megfogalmazta üzenetét, a zenei szekció üzenete: “A személyiségünk stabilitásához, az önazonosságunk megőrzéséhez  zene hallgatása és befogadása egy olyan út, melyben olvasó és zenei könyvtáros együtt halad a könyvtárak innovatív tereiben, inspirálva olvasóinkat az önképzésre, vagy akár a kulturális különbségek kezelésének elősegítésére.

Ezután következett a szenzációs bejelentés: a 45. MKE Vándorgyűlés helyszíne: Eger :) Azaz a Bródy Sándor Könyvtár az Eszterházy Károly Főiskolával közösen rendezi meg jövőre a könyvtáros vándorgyűlést, sor került a hagyományos zászlóátadásra-átvételre:

Szombaton kiadós reggeli után indultunk kirándulni, megnéztük a lenyűgöző, pompás fertődi Eszterházy-kastélyt, ahol még egy zenekari próbába is beleshettünk, majd a Fertő-tavon hajókáztunk.

Nagyon jól éreztük magunkat, szeretném elismerésem kifejezni a szervezőknek (Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Kisalföldi Könyvtárosok és Könyvtárak Egyesülete, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar könyvtára és, Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár), mert érződött a gondosság, az odafigyelés, mindenki nagyon készséges, kedves volt, várunk szeretettel mindenkit jövőre! :)

Fotók (Zsoldos Marianna, Nagy F. Mária, Vas Gábor): itt

A tavalyi bajai könyvtáros vándorgyűlés szép emlékei után jókedvűen indultunk az útra a 43. MKE Vándorgyűlésre, Pécsre, bár sikerült megint kifogni az év legforróbb napjait. Igazgatónőnk nagy hangsúlyt fektet a szakmai utakra, kapcsolatépítésekre, így könyvtárunk a gyöngyösi és hatvani kollégákkal együtt 28 fővel indult útnak a légkondis busszal. 1 körül értünk oda, majd becsekkoltunk a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont új épületében.

Mit gondoltok, mennyi az esélye annak, hogy él még Magyarországon egy Zsoldos Marianna nevű könyvtáros? Tudom, hogy nincs párom a világon, de druszám, aki Pécsett könyvtáros, már várt a regisztrációnál. Jó érzés volt, végtelenül szimpatikus ember. Elfoglaltuk a remek szállásunkat a kollégiumban, majd a nyitó plenáris ülésre átballagtunk a monumentális Kodály Központba. A plenáris ülésről a MeetOFF-on olvashattok: itt. Nagyon tetszett, hogy olyan közel volt minden, az előadásokat pedig online is közvetítették, a vándorgyűlés videoblogján pedig utólag is megtekinthetjük a napi összefoglalókat (második nap). Tépelődtem, hogy az esti koncertre menjünk a Kodály Központba, vagy a FITT kocsmába. Az utóbbi mellett döntöttünk, amit nem is bántunk meg, fantasztikus ötlet volt ezen a meleg estén egy kellemes kiskocsmában a könyvtárosok és kiadók csörtéjét hallgatni az ekönyvekről és a digitalizálásról, a KonferenciaKlogon olvashatjátok Habók Lilla percről-percre beszámolóját: itt.

Este sétálgattunk a városban, felderítettünk néhány ajánlott helyet, pl. a Korhelyt, ahol isteni csülkös sztrapacskát ettem :-)

Másnap reggel a koliban a szomszéd szobában kollégáim szervírozták a finom reggelit, majd kezdődött a reggeli plenáris ülés, utána a szekcióülések, végül 5-kor a záró plenáris ülés (a plenárisokról a MeetOFF-on: itt). Sikerült a hagyományoknak megfelelően Mesivel, kecskeméti csoporttársammal fotózkodni:

Az MKE Zenei Könyvtárosok Szervezete szekcióülésének a Tudásközpont 4. emeleti Zenei gyűjteménye adott otthont, témája pedig a vándorgyűlés tematikájához igazodva: Tanulás, tudás, műveltség – Könyvtárosok a jövő szolgálatában, avagy: Mit tehetünk a jövő zenei közönségéért? az alábbi előadásokban: Szabó Ferencné: Zene és műveltség a változások tükrében – ahogy a zenei könyvtáros látja címmel mutatta be a gyűjteményt és szubjektív élményeit a zenét szeretők megtartására, igényeik kielégítésére, majd Uzsalyné Pécsi Rita, zenepedagógus, a neveléstudományok doktora: Automatikus-e a zene befogadása? – Mit tehetünk érte? című előadása következett, Varga Károly zenepedagógus, karnagy, zenei szerkesztő: Játék – élmény – motiváció: utak és lehetőségek a zenei ismeretszerzésben címmel foglalta össze tapasztalatait, végezetül Dinnyés József daltulajdonos előadása élő zene nélkül: Irodalom. Zeneirodalom. Zene és irodalom címmel. A szekcióülés kellemes hangulatát rögtön megadta Szabó Anikó, aki mint megtudtuk Anikó lánya, csodaszép dalokat hallhattunk tőle gitárkísérettel.

A Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár Zenei Gyűjteményének vezetője Szabó Ferencné köszöntötte a résztvevőket, majd bemutatta kollégáit. Jó humorral, szeretettel beszélt a gyűjtemény tudásközpontban való elhelyezkedéséről, s elárulta, bár a tervrajzon szerepelt a zongora, a valóságban még nem kapták meg.

Bemutatta a kölcsönző-tájékoztató övezetet, az RFID kölcsönzést, az internetezési lehetőséget, belakták a helyet, az olvasók is szeretik, őrzik a bakelitlemezeket, de külön polcot állítottak fel a könnyűzenei CD újdonságoknak is. A zenei részleg úgymond elkanyarodik, ekkor lehet fogalmunk az állomány nagyságáról, itt találhatók a zenei könyvek, a belső oldalon pedig a CD-k. Mintegy 60.000 darabos a gyűjtemény: ebből 13.000 kotta, 8.000 kórusmű lapkotta, 10.000 CD, 3.000 hangkazetta, 16.000 bakelitlemez, 500 zenei videokazetta, 200 zenei DVD,  10.000 kötet zenei könyv, 22 féle zenei folyóirat.

Az állomány főleg szabadpolcokon, illetve tömör raktárban helyezkedik el. 32 lehallgatóhely szolgálja a használókat, a zeneszobában helyezték el a muzeális értékű Tiszay Andor gyűjteményt, mely 78-as, 33-as és 45-ös fordulatszámú hanglemezeken klasszikus, jazz, szórakoztató és egzotikus népzenei felvételeket is tartalmaz. A Tiszay Andor szoba alkalmas kamarahangversenyek tartására, kutatásra, vagy épp oktatásra is.

Anikó ezek után a zene és műveltség kapcsolatáról, a zene megszerettetésének folyamatában a zenei könyvtáros szerepéről beszélt. A zene sokszor mindenhonnan kilóg, vagy túl komoly, vagy túl komolytalan, de négy olvasói kérés példáját hozva illusztrálta, hogy egy zenei könyvtárosnak miért nincs olyan, hogy semmi sem lehet túl komoly vagy túl komolytalan. Egy hallgató az anglisztika tanszékről a 20. század második felei skót könnyűzenéből írt angol nyelven dolgozatot, ehhez keresett irodalmat, s megkapta, egy kedves idős bácsi madárhangot keresett, mert kapott egy madarat, ám de néma volt a madár, meg akarná tanítani “beszélni”, a zenei könyvtárosok összeszedték a madárhangokat neki, egy zeneakadémista Liszt Ferenc egyik karművének többféle kottakiadását kereste szombat délután, mert versenyre jelentkezett, megkapta és szép helyezést el a versenyen, egy alsó tagozatos kislány hallás után megtanult több slágert egy tévés tehetségkutatóból, szerette volna megtudni tiszta-e hangja, előadta a zenei könyvtárosoknak teljes koreográfiával, akik hálás közönség voltak. Megemlítette egyik régi, kerekesszékes olvasójukat, aki havonta egyszer jön félnapig, s aki nagyon szeret beszélgetni a zenei könyvtárosokkal, mert velük jól lehet. Mi is a legnagyobb hiánycikk manapság? Az odafigyelő beszélgetés. S ezek csak kiragadott szeletei a zenei könyvtáros munkájának.

Ezután Anikó a 30 éve nyílt zenei részleg történetét foglalta össze és szeretettel beszélt a kedves emlékekről, olvasókról, és a SWOT analízis mintájára az erősségeket és gyengeségeket foglalta össze. Elérve a mai helyzethez az állomány összetételéről beszélt, ritka hangfelvételek mutatott be, rendezvényeikről fotókat vetített, befejezésül pedig egy gramofonfelvételt hallgattunk meg.

Loholtam ezután tovább, végül úgy döntöttem, nem aggódom a többi szekció lekésett előadásai miatt (kollégáim mondták, hogy Tóth Máté személy szerint megemlített), hanem ebéd közben váltottuk meg a könyvtárügyet. A záró plenáris ülésen oklevelet kaptak az MKE évkönyvének munkálataiban résztvevők, így az MKE Heves Megyei Szervezetének vezetője Guszmanné Nagy Ágnes, és a megbonthatatlan Szeged-Eger könyvtáros barátság élő példája Oros Sándor is, gratulálunk, bár örök fájdalom marad a számára, hogy a nevét rosszul írták. Kihirdették, hogy a jövő évi vándorgyűlés Győrben lesz. Meglátogattuk ezután a könyvtárbuszt, négyezer kötet új könyv, folyóirat, audiovizuális eszközök, internet érkezik meghatározott menetrend szerint a falvakba, nagyon jól néz ki, nem is bírtunk kihagyni egy plankingot, Csobán Lászlótól megtudtuk mennyire élvezi munkáját, amit csöppet sem csodálok, hálásak a használók, s olyan jó érzésem volt a busz belsejében.

A baráti találkozó a tudásközpont parkolójában volt egy sátorban, viharos széllel, de csoda jó falatokkal, szuper zenekarral, mindent tudtak, kivéve a Kétforintos dalt, amit a gazdasági igazgatónknak szerettek volna kollégáim küldeni :-)

Másnap Kati vezetésével felkerestük, megcsodáltuk Pécs jó néhány nevezetességét, majd egy kiadós tettyei ebéd után indulás haza. Gratulálunk a pécsi szervezőknek, minden simán, gördülékenyen zajlott, a helyszín, a szállás, a programok is kifogástalanok voltak. Köszönet könyvtárunknak, hogy eljöhettünk. Én a vándorgyűléseken a szakmai rész mellett, ami vagy nyújt új ismereteket, vagy nem, azt szeretem, hogy személyesen találkozhatok virtuális és valódi kollégákkal, barátokkal. Jövőre Győrben találkozunk (alig várom, hogy lássam HSD birodalmát)!

Fotók: itt

A könyvtárosok hagyományos, éves összejövetele a vándorgyűlés. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 42. Vándorgyűlése 2010-ben Baján került megrendezésre. Még a környéken sem jártam soha, így nagy örömmel készülődtem. Olyan jó, hogy igazgatónőnk minden szakmai utunkat maximálisan támogatja, így az idén 19-en indulhattunk  kisbusszal az útra, ezzel a mi könyvtárunk képviseltette magát a legnagyobb számban. A fél hatos indulás sem szegte kedvünket, s mivel közismert rosszullétem a buszokon, elől ülhettem, Péter a sofőrünk jól vezetett (kis kitérővel), túl kanyargós sem volt az út, így minden gubanc nélkül megúsztam :-)

A barátságos kisvárosba érve óriási hőség, s vérszívók hada fogadott, a vándorgyűlés helyszíne az Eötvös József Főiskola (az Eötvös József Főiskola Könyv- és Médiatáráról és az Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központról az ELTEszhék blogon: itt és itt). Regisztráció után mi egriek a folyóparti Sobri vendéglőben álltunk meg ebédelni a legendás bajai halászlé ürügyén.

Rohantunk vissza a plenáris ülésre (tudósítás a KonferenciaKlogon itt és itt), nagy öröm volt, hogy az MKE emlékérem egyik kitüntetettje a blogkeréken személyesen is megismert Bondor Erika, a KTE korábbi elnöke, jelenlegi elnökségi tagja, akinek szívből gratulálok.

Nagyon sok ismerőssel találkoztam, örömmel fedeztük fel egymást Mesivel, volt csoporttársnőmmel, és Gyurival, akikkel minden évben itt találkozunk.

A Médiatárban internetezési lehetőség és ez a döbbenetes látvány fogadott :-)

Indultunk elfoglalni a szállásunkat, kisebb pánik után a Malomban találtuk magunkat (gadblesszkonferensztúrs), majd besétáltunk a városba, ahol a kellemes sétálóutcán remek fagyit ettünk. A Belvárosi plébániatemplomban, a Szent Péter és Szent Pál apostolok templomában egy gyönyörű orgonahangversenyt élvezhettünk, azért itt, mert az előre meghirdetett helyszínbe, a Páduai Szent Antal templomba villám csapott, tönkretéve az orgonát.

Kosóczki Tamás bajai születésű orgonaművész műsorában Buxtehude: C-dúr Praeludium, Fúga és Ciacona (BuxWV 137), Daquin: Le Coucou – Rondeau, J.S. Bach: E-dúr Toccata (BWV 566), Boëllmann: Suite gothique (op.25), C. Franck: h-moll Korálfantázia No.2 és L. Vierne: Finale az I. Orgonaszimfóniából c. darabokat élvezhettük, a művész műismertetéseivel.

Nagyszerű ötlet volt a barokk stílusú templomban a barokk mesterek orgonaműveivel indítani, majd fokozatosan haladni a 20. századig. A könyvtáros közönségnek legjobban a César Franck darab nyerte el a tetszését, engem leginkább Boëllmann nyűgözött le dinamikájával (róla tervezek írni).

Baja orgonás honlapja: http://www.orgona.baja.hu

Lélekben megtelve nyakunkba vettük a várost, zenés helyeket kerestünk a helyiek útmutatásával, felkerestük a Művészetek Gödrét, ahol Zsirit egy pannon csiga nyűgözte le, én pedig isteni valamit ettem, ami krumplilángosba volt tekerve.

Majd az Armstrong és a Mini volt soron. Nagyon jól éreztük magunkat a lányokkal, könnyesre kacagtunk magunkat.

Hazafelé gyalogolva fedeztük fel a rossz hírt a szegedieknek, városuknak vége :-)

Másnap délelőtt nagy örömömre összefutottunk wildgicával és a várvavárt orossal, akikkel a FITT szekció ülését látogattuk meg (program: itt). Legjobban Füzesi Károly pörgős előadása (itt), valamint Mikulás Gábor, Habók Lilla duó érdekes témája (itt) fogott meg, Németh Mártontól mindig szeretem hallgatni a dán zenei példát, most is beleszőtte (előadása: itt), a kedvenc slide-om pedig ez:

Czupi Gyula, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatója páratlan lehetőséget kínált fel a könyvtárosoknak, aki szeretne megismerkedni digitalizálási tevékenységükkel, szívesen vendégüllátják.

Ebéd közben készítette nekem ezt az Ezmiez feladványt oross, majd utána a Zenei Könyvtárosok Szervezete szekcióülésére szaladtunk, a téma Sokszínűség – zene – jazz – könyvtár : Kultúrák, népek és nemzetek találkozásai a jazz történetében. A levezető elnök: Grégász Miklós (médiatáros, DEENK Médiatár) volt, meghallgathattuk A ragtime az Osztrák-Magyar Monarchiában – avagy honnan is származik a ragtime? Simon Géza Gábor jazzkutató, jazztörténész előadásában (Absztraktum: Ahogy mindennapi közhelytárunkban az Osztrák-Magyar Monarchia Ferenc József nevét hívja elő, a ragtime ugyanitt Scott Joplin nevével azonos. A ragtime-kör behatárolása – Magyarországon különösen az egyoldalú ismeretek miatt rendkívüli körültekintést igényel. Tudomásul kell vennünk, hogy az, amit mi itt Magyarországon korábbanragtime címszó alatt megismerhettünk, az csak szolíd töredéke mindannak, ami a ragtime stílusokban rendkívül gazdag világában a nagyvilágban, s ezen belül az Osztrák-Magyar Monarchiában megszületett. A legfrisebb kutatások szerint a kottában megjelent ragtime-ok száma több mint 13 ezer… Ezekhez képest Joplin pár tucat kompozíciója igazán elenyészőnek mondható… Az Osztrák-Magyar Monarchia komponistái ennek többszörösét produkálták. Joplin neve csak a Monarchia szétrobbantása után több mint negyven esztendővel, az 1960-as években került egyáltalán szóba Magyarországon. Az első ragtime kotta ráadásul még 1896-ban került a Monarchiába. Az első Scott Joplin darabot pedig csak 1984-ben (!) publikálta az Editio Musica).

Dr. Pajor Enikő (Phd. főiskolai tanár SZTE) előadásának témája: Vándordallamok: a Bergamasca-tól Bartókig (Absztraktum: A zenetörténet egyik igen izgalmas területe a dallamok, dallamtöredékek vándorlás közbeni variálódásainak, átváltozásainak kutatása. Gondoljunk csak L. van Beethoven: IX. (Op. 125) szimfóniája IV. tétele Örömóda témájának ráismerésére W. A. Mozart egy művében. A “zenei toposzok” saját és/vagy más-más művészeti ágakban való újraéledése ezen kívül még színesíti is népszerűségi listájukat. Jelen előadás egy olasz táncdallam Európán végigvonuló “mimikri”-jét igyekszik megmutatni. Milyen műfajokban, zenei formákban, előadói apparátusok közlésében jelenik meg első – vélhetően XV. századi – felbukkanása óta. E dallamcsalád megismerése széleskörű zenetörténeti, kultúrtörténeti ismeretekkel gazdagít kutatót, olvasót, zenebarátot egyaránt.)

Simon Géza Gábor a Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány elnöke, jazzkutató nagyszerű előadó, érdekesen, anekdotákkal fűszerezve, példákkal gazdagon illusztrálta legendás gyűjteményéből, a Simon Archívumból a ragtime Osztrák-Magyar Monarchiabeli történetét.

Az előadás végén valamennyien megkaptuk ajándékba a Magyar gramofonlemez diszkográfia c. sorozat első kötetét dr. Marton Gyula – dr. Bajnai Klára: Első Magyar Hanglemezgyár (Bp : JOKA, 2008) címmel (ismertető: itt) és az előadáshoz kapcsolódóan Simon Géza Gábor: Magyar ragtime kották bibliográfiája, hangfelvételek diszkográfiája 1896 – 2009 (Bp: JOKA, 2009) c. kötetét (bevezető: itt) , amelyet nagy örömömre személyesen is dedikált könyvtárunknak, de leginkább azzal lopta be magát a szívembe, hogy hallott a Hangtárnokról :-)

A terem tele volt, jó hangulat volt nagyon, öröm volt találkozni kollégákkal, pár szót váltani Gulyásné Somogyi Klárival, elnökasszonyunkkal és P. Stébel Ildikóval, a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény könyvtárosával, aki a Hangtárnokra is publikál.

A záró plenáris ülésen két örömteli hír is elhangzott, a Humorzsák pályázatot a Bródy Sándor Könyvtár gyermekkönyvtárosa, Luzsi Margit nyerte, a díjat átveszi Szabó Ági:

A Fotópályázaton a harmadik díjat a Bródy Sándor Könyvtár gyermekkönyvtárosa Pauer Erika nyerte Töprengő c. fotójával,

a díjat átveszi Szabó Ági :-)

Indulás előtt jó volt megismerni és pár szót váltani a Hangtárnok hű olvasóival és kommentelőivel Bernáczkiné Antal Judittal és Király Péterrel. A könyvtáros hallgatók számára kiírt ingyenes részvételi pályázaton az öt közül három egri hallgató nyert, akiket örömmel üdvözöltünk.

Kis csapatunk végül fél 7-kor indult haza,

eltelve élményekkel, szívünkbe zártuk a várost, amely tele van barátságos emberekkel, kellemes helyekkel, s gratulálunk a szervezőknek, nagyon jól éreztük magunkat. Jövőre Pécsen találkozunk! :-)

Fotók


Highway Star

Posted by Trinity on 2010. július 14. szerda
Posted in A nap zenéjerock, metal  | Címkék:, , , , , | 8 Hozzászólás

Holnap nagyon korán indulunk kisbusszal Bajára a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 42. Vándorgyűlésére. Két napig most nem leszek, remélem nagyon fogok hiányozni :-)

Az autókázáshoz való legjobb dalokat már összegyűjtöttem tavaly ilyenkor, Zsiri le is játszotta, ezt a dalt az idén küldöm magunknak az útra, szólítsatok csak országúti csillagnak…”Oooh I’m in Heaven again..” :-)

Szóljon a Deep Purple-től a Highway Star…4’24″-nél figyeljétek…meg tud őrjíteni…

Az MKE 41. Vándorgyűlése, Debrecen: 2009. július 10., péntek. Gyülekező Egerben a könyvtár előtt 6.30. A kocsiban csak 25 percet állítgattam a transzmittert, de utána végig döngettük az autózáshoz összegyűjtött “hiccsemet“. Jó kis találmány, köszi Zsiri. Másfél óra alatt oda is értünk, sima utunk volt.

Megérkezve a regisztrációhoz kitöltöttük a kérdőívet, hátha ingyenes részvételt nyerünk jövőre, Bajára. “Lefogyasztottuk” az ajándékba kapott büféjegyeket, majd a kisplenárison hallgattuk meg a roppant szellemesen és érdekesen előadó Dr. Balogh László előadását a tehetséggondozásról. Megláttam Grégász Miklóst, aki a DEENK Médiatárában dolgozik s az ő kellemes bemutatásával élőben is megismerkedhettünk a nagyszerű gyűjteménnyel.

Miki szerkeszti a Jazzbarátok Köre Debrecen blogját is, jó volt az addig csak fotókon látott, a baráti kör által szervezett koncertek, beszélgetések, beszámolók, bemutatók helyszínét élőben látni s megcsodálni a Miki felesége által készített dekorációt.

Találkoztam egykori csoporttársammal, Mesivel is, akivel mindig vándorgyűlésen szoktunk :-) (üdv Mesi!)

Az egyetem könyvtárát szerettük volna megnézni ezután, végül az olvasótermen és a raktárakon, majd a Díszmű antikvitásain kalauzolt végig a végtelenül lelkes és kedves Gulyás Sándor és Szögedi Gabriella, természetesen nem hagyhattam ki a fotózkodást a vizsolyi bibliával, jó érzés volt a kezemben tartani s elgondoltam, hogy több mint 400 éve valaki kinyomtatta, s ugyanígy foghatta kezében.

Kolléganőimmel rövid sétával a Nagyerdőbe ballagtunk, ahol kellemesen megebédeltünk, úgy emlékeztem a töltött káposztát itt Debrecenben nem savanyúkáposztába tekerik, de tévedtem, legalábbis itt savanyúkápiban volt (ezt én jobban szeretem).

14 órakor kezdődtek a délutáni szekcióülések. Az volt a tervem, hogy mivel tavaly nem volt időm a FITT szekcióülésére elmenni, az idén itt kezdek, s majd később megyek a Zenei könyvtáros szekcióülésre. Az a helyzet, hogy olyan érdekesnek találtam a FITT szekciót, hogy ott ragadtam:  FITT Szekció a debreceni Vándorgyűlésen. Megtudtuk Kis Gergelytől pl. hogy ahol többet süt a nap, ott kevesebbet interneteznek :-)
Tetszett nagyon, hogy volt idő hozzászólásokra, így izgalmasabbá vált az egész.
Kellemes, tartalmas nap volt, csak a zenei szekcióülést sajnálom, hogy nem tudtam eljutni.
Gratulálok Paszternák Ádámnak “Az év fiatal könyvtárosa” cím elnyeréséért, nagyon megérdemelte.

Fél ötkor aztán indultunk is haza, a transzmitter jóvoltából még hangoltunk egy kis Hot Jazz Banddel az esti egri bikavér ünnepére.


Az MKE Zenei Könyvtárosok Szervezete programja az MKE 41. Vándorgyűlésén, Debrecenben:
Időpont: 2009. július 10. (péntek)
Helyszín: Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar (Debrecen, Egyetem tér 2.)

A kálvinizmus máig ható zenei üzenete
Előadó: Berkesi Sándor egyházzenei igazgató, Liszt-díjas karnagy

Liszt kottatárától a Metalib szoftverig : Zenészképzés és tehetséggondozás egy 134 éves könyvtár történetének tükrében
Előadó: Szirányi Gábor könyvtárigazgató-helyettes, Liszt Ferenc Zeneművészeti    Egyetem Központi Könyvtára

„A tehetség nem más, mint az újrakezdés bátorsága” (Arthur Honegger) : A zeneművészeti képzőintézmények könyvtárainak feladata, szerepe a tehetség kibontakoztatásának támogatásában
Előadó: P. Stébel Ildikó könyvtárvezető, Kodály Zoltán Zeneművészeti           Szakközépiskola Debrecen

Tehetséggondozás és közművelődés
Előadó: Bándoli Katalin, FSZEK Zenei Gyűjtemény

(forrás: http://vandorgyules.lib.unideb.hu/?q=node/84)