Header image alt text

Hangtárnok

Hangtárnok : Az egri Bródy Sándor Könyvtár zenei részlegének blogja

Ismét egy igazi rocklegendát üdvözölhettek az érdeklődők csütörtök délután a Bródy Sándor Könyvtár Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteményben. Póka Egon, a Hobo Blues Band és a P. Mobil egykori basszusgitárosa, a Kőbányai Zenei Stúdió igazgatója az ötrészes Rocksuli záróprogramjában, zenekarával élőben játszotta Jimi Hendrix klasszikusait.

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár ebben az évben Európai Uniós pályázat keretében, a Neumann János Gimnázium tanulói részére indított öt részes Rocksuli-t, nagy sikerrel. Az utolsó találkozó alkalmával is megtelt a könyvtár, ahol ezúttal egy trió is helyet szorított magának, és persze az ízletes hangoknak. A muzsikát nem kisebb személyiség tálalta a fiataloknak, mint a hazai rockzene egyik kiemelkedő figurája: Póka Egon, két ifjú kollégájával, volt tanítványaival.


A találkozó, a megszokott menetrend szerint beszélgetéssel indult, melynek keretében a Weiner Leó-díjas zeneszerző „hajlott korára való tekintettel” ülve mesélt a fiataloknak az általa vezetett iskola szellemiségéről, kiemelve, hogy a muzsika csodálatos dolog, ha nem tanulja az ember, akkor is örömet okoz, ám a képességeket kibontakoztatni csak az adottságok fejlesztésével lehet.
A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete által alapított és fenntartott, OKJ képzést adó, középfokú Kőbányai Zenei Stúdióban laza szerkezetű oktatás folyik az ország hiteles, vezető zenészeinek közreműködésével, kb. 170 fiatal kolléga tölti el idejét elméleti és gyakorlati tanulással. Az igazgató hangsúlyozta, hogy képességek, adottságok és kellő elszántság, valamint némi elmeháborodottság szükséges a nem éppen sima zenei pálya választásához, és a nagyon fontos zenetanuláshoz.

A témával kapcsolatban nagyon sok a félreértés, hiszen a szórakoztatóipar nagymértékben becsapja az embereket. Nem valódi értékekre, pót-dolgokra költik a pénzt, s az igazi tehetségek nem kerülnek színpadra, elkallódnak. Póka szerint túl van misztifikálva a zenei közeg, a médiából árad az irányított szándék. Szerinte Kodály és Bartók országában az ízlés rossz irányba megy, amivel szemben az iskola az értékekre koncentrál. Az intézmény magas színvonalú oktatásra helyezi a hangsúlyt, amelyhez kiváló szakemberek állnak a tanulók rendelkezésére, és minden évben akadnak nagy tehetségek is.
Az iskola végzett növendékei ma már sokat szerepelnek a televízióban. Póka Egon kiemelte Kaszás Péter dobost, aki nemrég a világhírű Al Di Meolával játszott közösen. Nemrég tértek haza  a lengyel Wrocławból, ahol a Thanks Jimi Fesztiválon vettek részt.
A találkozón az ínyencek számára is akadt hallani és látni való, a hangszereket is bemutatták a zenészek. Maga Póka Egon az 1971 óta használt Fender Precision Bass-re büszke, ami szinte hozzánőtt az évtizedek alatt.
Ifj. Tornóczky Ferenc gitáros azt tanácsolta a fiataloknak, hogy a zenélést úgy fogják fel, mint szakmát, amit meg kell tanulni, amennyire lehetőség van erre. Nem lehet mindent elsajátítani egy fél év alatt.

Póka Egon ugyan nem a sztárszínpadok kifutóiról és a reflektorok fényéből ismert zenész, mégis meghatározó figurája a hazai blues-rockéletnek. Sokszor háttéremberként olyan előadók mellett töltött be kulcspozíciót mind a színpadon, mind a stúdióban, mint Hobo, Deák Bill Gyula, Rudán Joe és a P. Mobil legénysége. Ő a szerzője a Hobo Blues Band és Bill legsikeresebb dalainak.
A különleges szakmai- és élettapasztalattal rendelkező igazgató nem hagyta abba az aktív zenélést sem. Zenekarával a Póka Egon Experience-el, amit két végzett tanítvánnyal Ifj. Tornóczky Ferenc gitárossal és Szakadáti Mátyás dobossal alkot (aki mesélt az ebay-en vásárolt, nehezen beszerezhető Gretsch dobjáról, ami minden pillanatban örömöt okoz neki, mikor hozzáér), rendszeresen játszanak külföldön és itthon.

Némi hangszerismertetés és hangzás-bemutató után a zenészek a húrok közé csaptak és a zenei könyvtárban felcsendült a Jimi Hendrix kompozíciója, a 3rd Stone From The Sun, I Don’t Live Today, Angel. A gyerekek közül jó páran hoztak gitárt, bár Egon felajánlotta a lehetőséget, de senki nem mert beszállni a közös zenélésbe. Befejezésül a Voodoo Chile dübörgött fel.

Fotók – Magyar Balázs: itt

A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett INFOTÉKA – Nevelési-oktatási intézmények tanórái, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár vezetésével című Európai Uniós pályázat keretében induló ötrészes Rocksuli ötödik előadása 2011. május 5-én (csütörtökön) 15.00 órakor kezdődik a Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteményben.

A Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete által alapított és fenntartott Kőbányai Zenei Stúdió 1998-ban kezdte meg önálló intézményi működését, és 2001-ben bocsátotta ki az első könnyűzenei szakképesítést szerzett tanulókat Magyarországon, de egész Közép-Európában az egyetlen könnyűzenét oktató középfokú zeneművészeti szakoktatási intézmény. Igazgatója Póka Egon Weiner Leó-díjas zeneszerző, előadóművész s két végzett tanítvány Ifj. Tornóczky Ferenc gitáros és Szakadáti Mátyás dobos a Póka Egon Experience trió tagjai beszélnek az intézményről, majd dob-gitár-basszusgitár kurzust tartanak, melyben a tanulók részt vehetnek, végül rövid koncerttel zárnak. Minden érdeklődőt várunk!

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Rocksuli 4.

Posted by Trinity on 2011. április 07. csütörtök
Posted in Könyvtárunk  | Tagged With: , , , , , , , , , , , | No Comments yet, please leave one

A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett INFOTÉKA – Nevelési-oktatási intézmények tanórái, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár vezetésével című Európai Uniós pályázat keretében induló ötrészes Rocksuli negyedik előadása 2011. április 14-én (csütörtökön) 15.00 órakor kezdődik a Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteményben.

Gál Gergő az egri stoner rock csapat, a Shapat Terror dobosa, az Artbeat endorsere, az első 3D-s egész estés animációsfilm az Egon és Dönci, valamint az első 3D-s videóklip gyártásvezetője, az AEnimaCGS munkatársa beszél pályafutásáról, a kezdetekről, az egri amatőr zenekarok lehetőségeiről.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az első magyar youtube 3D-s videoklip 2D-ben:

Török Ádám, a hazai blues-rock egyik legjelentősebb formációja a Mini együttes alapítója volt a vendége az ötrészes Rocksuli csütörtöki előadásának, a Bródy Sándor Könyvtár Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteményében. Az anekdotákkal, élményekkel fűszerezett találkozón kedvenc hangszerét is megszólaltatta a rockpapa. Egri tartózkodása alkalmával meglátogatta régi ismerősét Márkus Lacit is, akivel immár negyven éves barátság köti össze.

Nem túl gyakori szereplője a fuvola a rockszínpadoknak, csupán néhány nagy név reprezentálja a hangszer jelenlétét a műfajban. A hazai rocktörténet azonban büszkélkedhet egy nem mindennapi fazonnal, aki a Traffic, a Jethro Tull és az egykori Syrius szaxofonos, fuvolás, Ráduly Mihály hatására ezt a hangszert választotta társául, immár több mint negyven esztendeje.
Néhai házibulik hangulatát idézte meg a találkozó elején a fuvola, amit most szó követett, hiszen az elmúlt több mint négy évtized bővelkedik eseményekben, amit kár lenne meg nem osztani a mai tinédzserekkel.

A nem kevés izgalmas esetről a hazai rockélet hatvannégy éves ikonja, a 25 zenei kiadvánnyal, megszámlálhatatlan sikeres hazai és külföldi koncerttel büszkélkedő “hippi” mesélt, aki mellesleg néhány hete tért vissza amerikai és hawaii látogatásáról. A hazai zenei kiválóságok mellett, nemzetközi sztárokkal is dolgozott.

Török Ádám, mint a hazai progresszív zenei vonulat kiemelkedő figurája, tevékenyen részt vett az irányzat születésénél. A legendás Minivel 93 koncertet adott a nem kevésbé legendás Ifiparkban, legalább nyolcvanszor lépett föl a Bem Rockparton, és a Tabánban, ahol ő indította el a ma is működő május elsejei bulikat.

Török papa történeteiből előléptek a hatvanas évek végét jelentő hőskorszak legfontosabb szereplői, a nagyszerű dalok, a lányok, a fantasztikus koncertek, a badacsonyi borozás. Na és persze a zenészek, akik között olyan nagyságokat említett a fuvolista, mint a tragikus sorsú Radics Béla, akinek az első Ifiparki bulit köszönhetik, ahol nem kevesebb, mint nyolcezer néző volt kíváncsi a Minire. A társak sorsa, nem egy esetben kötődött az alkoholhoz, ahogy Ádám említette. Radics tragédiáját abban látja, hogy a nagyszerű gitáros túl későn kapcsolódott be a hazai zenei életbe, magyar dalokkal. A király végsőkig kitartott az angolszász zenei világ mellett.
A történetek között a fuvola beszélt, felcsendült a Gőzhajó, a Kereszteslovag, az Este a székelyeknél és a Summertime motívuma.

Az akkori rendszer megfigyelt figurája, mint hippi egyéniség, csak kocsmákban politizált. Török Ádám szerint egyébként nem sikerült a rendszerváltás, „még ma is egy kis komcsi ül a fejekben…”- vallja. A saját bevallása szerint az angolszász kultúra és az Egyesült Államok elkötelezett híve mindig is a demokrácia mellet állt, ám a közéletet nem keverte soha a zenébe.
Török Ádám, a pályafutásán túl megosztotta véleményét a szórakoztatóiparról is, összehasonlítva az amerikai tapasztalatait a hazai viszonyokkal. A zeneipar az egész világon válságban van. Az USA-ban 97 helyen folyik felsőfokú zenei oktatás. Ám mindez nem kedvez a piacnak, a legjobb zenészek is úgy élnek meg, hogy vendéglátásban dolgoznak, vállalati rendezvényeken lépnek fel. Nincs elég munka a fiatalok számára, csak a nagy sztárok tudnak jól keresni.


Ádám bácsi azt is elárulta, hogy nagyon sok tehetséges fiatal zenészt ismer és szeret. A hazai blues életből Ferenczi György, Fekete Jenő és a dobos Mezőfi István nevét emelte ki.
Véleménye szerint van utánpótlás, van jövője a zenének, de a sok tehetségnek nincs hol játszani, így nem tudnak megélni a piacon. A túltermelési válság, hazai jelenség is.

Szóval zenék, holdfény, csajok, borok. Nem is lehetett olyan szörnyű az a korszak…
Kérdés, hogy a négy évtizedes művészeti tevékenység milyen maradandó értéket produkált a hazai kultúrában, és hogy ez a fajta kultúra tud-e üzenni a ma fiataljainak.

Fotók (Magyar Balázs): itt

Rocksuli 3.

Posted by Trinity on 2011. március 17. csütörtök
Posted in Könyvtárunk  | Tagged With: , , , , , , , , , , , , | 1 Comment

A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett INFOTÉKA – Nevelési-oktatási intézmények tanórái, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár vezetésével című Európai Uniós pályázat keretében induló ötrészes Rocksuli harmadik előadása 2011. március 24-én (csütörtökön) 15.00 órakor kezdődik a Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteményben.

Török Ádám magyar fuvolista, énekes és dalszövegíró, a Török Ádám és a Mini frontembere beszél pályakezdéséről, a magyar rock 60-as, 70-es évekbeli fénykoráról, hangszeréről, a fuvoláról.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az INFOTÉKA című uniós pályázat keretében indult Hagyományőrző szakkörünk második foglalkozására március 2-án került sor. Vendégünk a Gajdos Népzenei Együttes volt, akik a Dobó István Gimnázium, a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium, a Sancta Maria Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és a Szent Imre Katolikus Általános Iskola diákjainak tartottak rendhagyó ének órát.

A több mint 50 diák lába rögtön meglódult az igazi szatmári muzsika dallamaira, amire rázendítettek kezdésként.

Okos Tibor a hangszereket ismertette fel a gyerekekkel: 2 hegedű, cimbalom, brácsa, nagybőgő alkotja a zenekar gerincét. Bemutatta zenei példákkal a dűvő és felelgetős kíséretmódokat.

Egy népzenei utazás következett, melynek első állomása Moldva volt, bemutatásra került a koboz, a 6 lyukú pásztorfurulya s egy igazi moldvai tánczenét adtak elő. Visszafelé a térben a Kárpátokon át Ghymes következett, Csíkszereda s egy felcsíki zenét játszottak, ahol bemutatták élesben az ütőgardon működését.

Székelyföldön Magyarpéterlakán időztünk, s a cimbalom került terítékre, Andrássy Ferenc hangszere mintegy 60 kg,  kb. 130 húros, s egy híres pozsonyi cimbalomkészítő, Schunda Venczel József alkotása kb. 1892-ből. Nagyon optimista, vidám zenét hallhattunk.

A Mezőség, Szék következett, ahol a sóbányászat miatt sokáig virágzott az élet, 3 fős zenekar volt a jellemző és egy rejtett hangszer: az énekhang, a széki népdalokat Polgár Lilla csodás hangján élvezhettük.


Átléptünk Magyarországra, az Alföld két jellegzetes hangszerével a klarinéttal és a tekerőlanttal ismerkedtek meg a diákok, akik ügyesen fel is ismerték ezeket.

Palócfölddel kapcsolatosan a dudát vettük szemügyre, felépítését, hangzását, egész közel jártunk, hiszen Felnémet már palóc falu volt, természetesen dudanóták következtek.


Befejezésül Dél-Dunántúl, azon belül is Somogy következett s a zenekar a gyerekekkel való közös énekléssel (Hej Dunáról fúj a szél)  zárta lélekemelő műsorát.

Fotók (Magyar Balázs): itt


Az INFOTÉKA című uniós pályázat keretében indult Hagyományőrző szakkörünk első foglalkozására február 23-án került sor. Gyermekkönyvtárunk vezetője, a kitűnő mesemondó Luzsi Margó és Dsupin Pál népzenész Fonóhangulatban címmel varázsolta el a Dobó István Gimnázium, a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium, a Sancta Maria Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és a Szent Imre Katolikus Általános Iskola diákjait.

Luzsi Margó bevezetőként körüljárta, hogy mi is a mese, idézte Boldizsár Ildikó gondolatait, s a magyar népmese jellegzetességeit is bemutatta. Elsőként A szegényember és a halál c. népmesével szögezte oda a hallgatóságot a székekhez. Dsupin Pál folytatta, beszélt egy Eger környéki tanyáról való családról, a Novák család őseiről, mivel juhász család volt, sok időt töltöttek az állatokkal, bemutatta, hogyan furulyáztak pihenőidőben.

Elfurulyázott egy történetet, amelyből a gyerekeknek kellett kitalálni, hogy milyen mese lehetett ez: a János vitéz jutott eszébe egy kislánynak, bizony ez így van, hisz ez a dallam is az életről szólt, melyben vannak vidám és szomorú részek is. Ezután a furulya történetéről mesélt, majd a különböző bodzából készült furulyákat a gyerekek is kézbe vehették, kipróbálhatták.

Láttunk palóc, somogyi, tolna megyei, emberfejes, kanász-, hosszú- sétafurulyákat, nádsípot. Következett a kanásztánc:

Majd egy ugrós dallamról kellett kitalálni, mi lehet a szövege: ez a “Hej Dunáról fúj a szél” kezdetű népdal volt, melyet el is énekeltünk. A duda bemutatása következett, bemutatta felépítését, megszólaltatta, s még Erkel Ferencről is elmesélt egy történetet.

Margó egy tündérmesével zárta a fonóhangulatot, A boszorkány lányai c. mesén nagyon jól szórakoztak a gyerekek, s jómagam is hangosan kacagtam több helyen is.  Végezetül a Hajnalcsillag jaj de régen vándorolsz kezdetű népdalt énekelte el nekünk Dsupin Pál kíséretével. Végtelenül meghitt hangulat volt végig. Jó lenne több ilyen ebben a rohanó világban.

Fotók (Magyar Balázs): itt