Hangtárnok

A Magyar Dal Napja rendezvénysorozatában a Bródy Sándor Könyvtár zenei gyűjteménye is részt vett 2010. szeptember 12-én.
Pauer Erika gyermekkönyvtárosunk ötlete volt, hogy csatlakozzunk a hagyománnyá nőtt magyar dal ünnepéhez, hiszen 1971 óta működő zene gyűjteményünkben rengeteg magyar zene van, s a magunk eszközeivel megpróbálhatjuk mi is népszerűsíteni magyar értékeinket. Igazgatónőnk maximálisan támogatta az ötletet s elkezdődött a szervezés. Olyan előadókat kellett keresni, akik ingyenesen fellépnének, s gondolkodtunk, mivel tudnánk könyvtári eszközökkel támogatni a magyar dalt. Könyvtárunk ingyenes tagságot ajánlott fel azoknak, akik az általam összeállított Magyar Dal Napi totót kitöltötte, a Dobó téren felállított, az Egri Kulturális és Művészeti Központ által biztosított sátorban vártuk az érdeklődőket.

13 órakor az Agria Park színpadánál várta Déri Tamás elektromosgitár-klubunk vezetője az érdeklődőket, s a gyakorlatban mutatta meg a színpadi hangosítás rejtelmeit.

Presser Gábor és egri kortársai című kiállításunkra olvasóink rajzoltak, kulturális intézmények és fotósok adtak archív fotóanyagot, retro készülékeket. Óriási megtiszteltetés ért bennünket, Presser Gábor személyesen eljött a megnyitóra.

Végtelenül kedves, barátságos, türelmes ember. Tetszett neki a zenei gyűjteményünk, s hogy könyvtárunk csatlakozott a Magyar Dal Napjához. Egyik legnagyobb magyar zeneszerzőnk élvezettel hallgatta az olvasóinkból az alkalomra összeállt fiatal formációt,

Kabai Rozi, Kalmár Milla és Magyari Máté előadását, akik egy magyar népdallal, egy Hiperkarma, egy Péterfy Bori és egy LGT számmal szórakoztatták a megnyitóra összegyűlteket.

Írt vendégkönyvünkbe, dedikált, megcsodálta a rajzokat s egy fiatal képzőművész Sinkó Ivett festményét dedikálta is.

A vendégek kicserélődtek, egy másik réteg jött el Hársfai Viktória magyar nyelvű musical és operett előadására, műsorában a Csárdáskirálynőből, a Rudolfból és más ismert művekből hallhattunk részleteket,

néhány számban párja, Hubay Miklós győri könyvtáros is besegített, ahogy ő mondta befantomosodott

Bár rosszul nyomtatták a programfüzetbe az Extázis zenekar kezdő időpontját, rengetegen összegyűltek a dallamos rockzenét játszó egri zenekarra, akik unplugged magyar műsorral kedveskedtek a rajongóknak óriási sikerrel.

Erika ötlete volt, hogy egy táblára mindenki írja fel a kedvenc magyar dalát, Presser Gábor Az utcán című Illés dalt írta fel.

Nagyon szépen köszönöm minden részt vevőnek, közreműködőnek, akik ilyen nagy sikerre vitték a Magyar Dal Napját, közel 400 látogató tisztelte meg részlegünket s vitték el jó hírünket.

Külön köszönet a kiállítás anyagát összeadóknak, akik betűrendben:

Baranyi Panna

Fejér Miklós

Gyulai Attila

Juhász Mihály (Egal cult.klub)

Márkus László (neki triplán, mert rengeteg mindennel hozzájárult rendezvényünkhöz)

Molnár János

Pilisy Elemér

Sinkó Ivett Mónika

Szecskó Attila

Teleki Béla

Válóczi Krisztina és tanítványai

Egri Kulturális és Művészeti Központ

Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Tanszék

Gárdonyi Géza Színház

Művészetek Háza

Köszönet igazgatónőnknek és férjének, akik roadoltak az Extázisnak

Czank Lacinak, Aradiné Jutkának, Bálintné Eszternek a “papírmunkáért”.

Két közvetlen kolléganőmnek, akik egész nap állták a sarat: Orsó Évának, Fekete Ildikónak.

Legfőképp Pauer Erikának, aki berendezte a kiállítást, különleges köszönet Szabó Editnek a Magyar Dal Napja Nonprofit Kft. vezetőjének, aki mindenben támogatott minket.

Jövőre veletek, ugyanitt

Köszönjük Bóta Diannának és Pauer Erikának a fotókat: itt

Scipiades Erzsébet: Nagy dolog vidéki fővárosban énekelni (Népszava)

Az egri Művelődési Központ archívumában bukkantam erre a régi Edda plakátra, akik felléptek itt anno, elég durva Pataky Attila szerkója

Kedves olvasónk, Szecskó Attila készítette  a Magyar Dal Napi kiállításunkra ezt a vízfestményt Presser Gáborról pasztell-akvarell papírra, mérete: 29,5X19 cm.

Köszönjük szépen!

A Gárdonyi Géza Színháztól kaptuk kölcsön a Magyar Dal Napi kiállításunkra többek között ezt a Mambó orsós magnót:

A Magyar Dal Napja rendezvénysorozatában a Bródy Sándor Könyvtár zenei gyűjteménye is részt vesz 2010. szeptember 12-én, idén Eger nyerte el a Magyar Dal Fővárosa címet, hagyományteremtő szándékkal koncerteket, Presser Gábor és egri kortársai címmel kiállítást szervezünk, valamint a Magyar Dal Napja tiszteletére egy éves könyvtári tagsággal ajándékozzuk meg a Magyar Dal Napi totó kitöltőit.

Helyszín:
Bródy Sándor Könyvtár Zenei Gyűjtemény (Eger, Kossuth u. 18.)
Dobó tér, Eger

Programok:
15.00 Presser Gábor és egri kortársai kiállítás megnyitó, zene: Kabai Rozi és Jacsó Erik

15.15 Hársfai Viki, Fazekas Erika, Hubay Miki: Magyar musicalek, operettek

18.00 Extázis zenekar: Unplugged koncert

A Magyar Dal Napja honlapja: http://www.magyardalnapja.hu

Könyvtárunk a Magyar Dal Napja honlapján: itt

A Magyar Dal Napja Facebook oldala: itt

Eger, A Magyar Dal Fővárosa az Egri Kulturális és Művészeti Központ honlapján az egri programokkal: itt

Pesti Est Különszám (mi a 4. oldalon): itt

Kísérőprogramok:
10.00-18.00: A Dobó téri sátorban a Magyar Dal Napjával kapcsolatos totó tölthető ki a zenei gyűjtemény összeállításában, a helyes megfejtők egy éves ingyenes könyvtári tagságot kapnak, az olvasójegyek a Zenei gyűjteményben vehetők át (Eger, Kossuth u. 18.)
10.00-19.00: Presser Gábor és egri kortársai kiállítás
A zenei gyűjteményben található és az olvasók, egri kulturális intézmények (pl. Művészetek Háza, EGAL) által beküldött Presser Gábor és egri vonatkozású előadókról szóló retro dokumentumok (rajz, fotó, CD, bakelit, kotta) és régi készülékek kiállítása.
Slideshow: Eger zenei retro fotók

Mindenkit sok szeretettel várunk, a programok ingyenesek!

Az egri Ifjúsági Ház vendégkönyvében szerepel egy Nagy Feró dedikáció is 1986-ból, a Hamletból idéz:

“Minő veszély, hogy ez ember szabad,
e nagy szabadság folyvást fenyeget.”

1987-ben jelent meg Nagy Feró Hamlet c. rockfeldolgozása nagylemezen, s gyakorlatilag ez tekinthető a Beatrice első stúdióalbumának is. Az eredetileg 90 perces darabból 40 perc került az albumra. Feró így beszél róla:
“A Hamletet nagyon szerettem, és a mai napig az egyik kedvencem… Rájöttem, mit lehet tenni a darabbal, hogy érthető legyen, de akkor mindenki a fejéhez kapott, hogy „te hülye vagy?”. Legyen az alaphelyzet, hogy mindenki be van rúgva. Elindultam ezen a vonalon, hogy ez arról szól, hogy mindenki részeg, kivéve Hamletet. Abban a pillanatban, amikor egy kicsit mindenki bepiált, akkor kezdett értelme lenni a dolognak. Claudius háromszor is mondja Arany János fordításában, hogy: „Gertrud, ne igyál”. Ha háromszor mondja benne, akkor Gertrud folyamatosan iszik! A fenébe, mindig be van rúgva ez a nő? Hogy mitől működik a Hamlet? Hogy mindenki a hatalomra tör, kivéve Hamletet, az egy barom, őt nem érdekli a hatalom. Innentől kezdve nagyon nehezen értették meg, mit szeretnék.
Van egy része a Hamletnek, ami nagyon nem áll össze. Betör Ophelia szobájába Hamlet, és Ophelia azt mondja: „Elutasítám levelit, s magát el nem fogadtam”. Ophelia ezt az apjának mondja Hamletről, hogy Hamlet betört szobájába, lógott a ruhája, és egy levelet hozott neki. Ez milyen hülyeség, a királyfi azt kapott meg a várban, akit akart! Ezután azt mondja, hogy „Elutasítám levelit, s magát el nem fogadtam”, tehát azt feltételezi gyerekes módon, hogy Hamlet vitt neki egy szerelmeslevelet. Miért? Nem merte elmondani, mit akar? A királyfi?! Hiszen ő azt csinált, amit akart. Amit Ophelia mond, az arról szól, nem engedte, hogy Hamlet őt megcsókolja vagy bármi ilyesmit tegyen. Fontos a mondat, hogy „elutasítám levelit”. Átvette a levelet? Nem, a levél ottmaradt Hamletnél, aki zsebrevágta és elment részegeskedni. Kb. ennyi történt mai szemmel nézve. Polonius azt mondja: „Jer csak velem, jer viszlek a királyhoz”. Fogja és elviszi a lányát a királyhoz, és azt mondja: „Van nékem egy leányom, van, mert enyém”. Majd folytatja: „ki engedelmes tiszteként, ihol, Ezt adta nékem”, és elővesz egy levelet. És a darab a színházakban folytatódik tovább. Senki nem mondja, hogy: „álljunk meg egy pillanatra, azt mondta Ophelia, hogy elutasította a levelét”.
Én erre építem a darabot, nyilván megmagyarázom, hogy igenis van az a levél. Itt mindenki besúgó, mindenki király akar lenni, a király is, aki megölte a bátyját. Nagyon nehezen lehetett átvergődni ezzel. A mai színházi életben sem nagyon lehetne. Talán ha jön egy új korosztály, majd az megcsinálja ezt a fajta feldolgozását a darabnak. A Hamletnek ezt a fajta feldolgozását nagyon bírnám, és az sem biztos, hogy egyszer nem csináljuk meg.”

(forrás: népzene.hu)

Hamlet, kisfokozat címmel 1986-ban megjelent egy kislemez is:

Az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézetének van egy állandó technikatörténeti kiállítása, s voltak olyan kedvesek, hogy a Magyar Dal Napi kiállításunkra kölcsönadtak pár retro készüléket, köszönjük szépen! Közte van, képzeljétek el egy MK 27-es, a narancssárga gombos, ami életem első magnója volt (hosszas könyörgésre vették a szüleim). Egy régi műbőrtokos Sokol, Qualiton orsós magnó, és ez az orosz táska gramofon:

Fejér Miklós, egyik kedves olvasónk hozta be a kiállításra ezt a BRG Calypso orsós magnót:

Köszönjük szépen!

1983. 04. 02-án nyílt meg Egerben az Ifjúsági Ház a Széchenyi u. 16 sz. alatt, amely ma a Művészetek Háza nevet viseli. Számos kiállítás, koncert emlékét őrzi a ház. Gondos kezek vezették azóta is Vendégkönyvét, jobban mondva vendégkönyveit, melyben az évek során megrendezett események emlékét cikk-kivágatok, fotók, dedikációk őrzik. Most a Magyar Dal Napi kiállításunkra nagyon szívesen kölcsönadták, s az idevágó emlékeiket digitalizálom.

Itt van pl. Cseh Tamás dedikációja, aki 1983. április 13-án lépett fel az Ifjúsági Házban Frontátvonulás c. műsorával:

Koncz Zsuzsa énekesnőnek is van helyi kötődése, hiszen a Heves megyei Pélyen született.

Márkus Laci emlékkönyvéből van ez az oldal az autogramjával és a személyre szóló dedikációval. Szóljék a Jöjj kedvesem, amit Cseh Tamással énekel együtt, akinek szintén vannak egri gyökerei, mivel a főiskolán tanult rajz szakon, később sokat fel is lépett Egerben.

Régi, hűséges olvasónk, Márkus László hívta meg zenei könyvtárunkat magához, hogy hozzájáruljon a Magyar Dal Napi kiállításunkhoz. Régi könyveket, plakátokat, szatyrokat, 2 becses emlékkönyvét kaptuk kölcsön, rengeteg féltett autogrammal és fotóval, igazi kincs! Itt pl. Demjén Rózsit láthatjátok:

Kedves feleségét, Idát ajándékozta meg egykoron ezzel a Pacsirta rádióval, akinek gyerekkori vágya volt, s amit kiállításunkon láthattok majd, elvittük a könyvtár tolikáját, de olyan satnya a szemmértékem, hogy a hatalmas rádió nem fér bele, így majd kedves barátja szállítja át hozzánk a héten, még szerencse, hogy nem laknak messze

Kedves László, köszönjük szépen kedvességedet és lelkesedésedet!