Header image alt text

Hangtárnok

Lehet, hogy ez már volt, de egyszerűen könnyesre kacagtam magam ismét, mikor Digitator átküldte. A Fur TV egy brit vígjátéksorozat volt, melynek szereplői bábok, egyik főszereplője Fat Ed Tubbs (Zsíros Ed) erőszakos, mocskos szájú, sörimádó heavy-metal rajongó, aki most bevezet minket a metal rejtelmeibe :)

“Ha olyan kis pöcs vagy, hogy nem megy a bandaalapítás, lehetsz rajongó. Hogy rajongó lehess három dolgot kell megtanulnod: 1. Fejrázás. Bárki feje megteszi…”

(via Digitator)

Az elektronikus zene iránt érdeklődőknek, illetve azoknak is, akik minden elektronikus zenét egyformának hallanak ajánlja Dani az Ishkur’s Guide to Electronic Music-ot, azaz egy kalauzt az elektronikus zenéhez, melyet gyakran Ishkur kézikönyvnek is neveznek. Ez egy online flash alapú kalauz, melyet a Brit-kolumbiai Kenneth John Taylor készített s fejleszt 2000 óta, jelenleg ez a 2.5 verzió, de már készül a 3.0 is, mintegy 180 alműfaj s több mint 5 órányi minta található az oldalon.

A kezdőknek érdemes először elolvasni az ún. Tutorialt, útmutatót, mely nagyjából az elektronikus zene történetét foglalja össze. A kalauzban 7 különálló, de egymáshoz kapcsolódó oldalon az elektronikus zene különböző területeit: house, trance, techno, breakbeat, jungle, hardcore és downtempo találjuk grafikonszerűen ábrázolva, nagyjából időrendi sorrendben. Rákattintva az egyes alműfajok nevére, egy információs ablakban a leírását és hangmintákat találunk, olvasgassatok bele a leírásokba, nagyon élvezetesek. Itt van például a goth: “… a gothok nem boldog emberek. Tény, hogy az emós gyerekek mellett ők a legénközpontúbb, legsiránkozóbb neo-narcisztikus csapat a föld színén (ha kíváncsiak vagytok mi a különbség: a klasszikus narcisztikusok körbejárnak és mindenkinek elmondják, milyen csodásak, míg a neo-narcisztikusok körbejárnak és mindenkinek elmondják, milyen borzalmasak). Ez nem azt jelenti, hogy utálni kéne a zenéjüket. Egyáltalán nem, valójában nagyon szellemes és szórakoztató. Csak ne vedd túl komolyan. A stílus finom, de tudod, több szín van a világon, mint a fekete” :)

Ahogy a szerző is vallja a kézikönyv nem-technikai megközelítésű, tiszteletlen kritikája az elektronikus tánczenének, elsődleges célja a szórakoztatás, csak aztán a tájékoztatás.

(via dani)

Will Mueller egy remek angol nyelvű útmutatót, kalauzt állított össze azoknak a zenebarátoknak, akik ismerkednek az interneten fellelhető zenékkel. Hol tudunk streaming formában zenét hallgatni, hol tudunk legálisan és féllegálisan zenét letölteni, hol tudjuk megosztani zenéinket, és még sok egyéb aspektusból összegyűjtötte a legfontosabb oldalakat, jó pár hasznos linket fedeztem fel általa.  Mindez ingyenes e-book-ként pdf formátumban letölthető a MakeUsOf oldaláról innen:

The Internet Music Guidebook : Guidebook for the Internet Audiophile

(via TurulMeme.com)

Pándi Marianne

Elhunyt Pándi Marianne zenetudós, zenetörténész, zenekritikus.
A Zeneművészeti Főiskola zongora tanszakán, majd zenetudományi szakán végez, tanárai többek között Kósa György, Ungár Imre, Szabolcsi Bence. Első állása a Művészeti Dolgozók Szakszervezetében volt, két évig az Operaház előadója, 1958-tól az Országos Filharmónia Műsorfüzetének szerkesztője, a Magyar Nemzet, majd az Új Magyarország zenekritikusa, publikál a Muzsikában, zenekritikái, tanulmányai, tudományos cikkei több lapban is megjelennek magyar, német, olasz, francia nyelven, szerkesztette a külföldön terjesztett angol nyelvű Hungarian Music News c. folyóiratot.  A Péterfi István emlékplakett kitüntetettje, Aranytollas újságíró. Számos tudományos és szakkönyv szerzője: Az olasz zene története (1960) ; Claudio Monteverdi (1961) ; Kósa György (1966) ; Száz esztendő magyar zenekritikája (1967) ; Hangversenykalauz I-IV. (1972-1980) ; Maurice Ravel (1978) ; Hangászati mulatságok (2001).
Interjú és fotók: Devich Márton: A csend hangjai : Beszélgetés Pándi Marianne-nal (Muzsika, 48. évf. (2005). 1. sz., 25. p.)
Nagyon fontos tájékoztatási eszköz nekünk, zenei könyvtárosoknak is a 4 kötetes Hangversenykalauz (I. Zenekari művek, II. Versenyművek, III. Kamaraművek, IV. Zongoraművek) c. kézikönyve, melyet pár éve kibővítve újra kiadtak. Online változata a Fidelio-n olvasható: Koncertkalauz címmel.

A Magyar Elektronikus Könyvtárba nemrég bekerült újabb három Várnai Péter könyv pdf formátumban:

Várnai Péter: Operalexikon
http://mek.oszk.hu/06600/06654

Fülszöveg:

Ezzel a könyvvel az első magyar operalexikont veszi kézbe az olvasó. Tudjuk, hogy a komolyzene kedvelői körében az opera közel négyszáz éves műfaja a legnépszerűbb. És ez természetes is, hiszen az opera nemcsak a fülnek, hanem a szemnek is ad élményt, benne a zene, a színpad látványa, a jelmezek és a díszletek, a színészi játék és az énekesi bravúr, tehát egyetlen szóval: a zenedráma hat a közönségre. A kötet szerzőjét is a komplexitásnak ez az elve vezette. Nemcsak a művekről és az énekesektől szólnak a címszavak, helyet kaptak köztük a szövegírók, rendezők és tervezők is. Természetesen külön címszavak tájékoztatnak az operatörténet jelentős karmestereiről, valamint a leghíresebb operaházakról és fesztiválokról. Szerepelnek a fontos és népszerű áriák, kettősök és egyéb együttesek kezdő szövegsorai (eredeti nyelven és magyar fordításban), valamint a műfaj és az előadási gyakorlat szakkifejezései. A sokezer címszó ily módon, a zeneszerzők kivételével, az opera műfajáról minden tudnivalót tartalmaz.

Várnai Péter: Verdi operakalauz
http://mek.oszk.hu/06600/06636/

Fülszöveg:

“Hangjegyeim, legyenek azok szépek vagy csúnyák, sohasem a véletlen szülöttei, és mindig mondani akarok velük valamit.” Verdi egyik levelének ez az idézete Várnai Péter könyvének mottója. Ennek megfelelően legfőbb célja az, hogy megmutassa: hogyan “mond mindig valamit” Verdi operáinak zenéjével.
Kell ezt magyarázni? Nagyon is. Verdi muzsikája ugyan több mint száz éve a világ minden táján népszerű, de zenéjének igazi értelmét – értelmezését -, e muzsika miértjeit és hogyanjait csak a legutóbbi néhány évtizedben kezdi felfedezni a szakma és a nagyközösség egyaránt. Mert Verdi nemcsak leírta a fent idézett mottót, hanem annak megfelelően komponált. Operáiban a szó legszorosabb értelmében semmi sem a véletlen szülötte; minden dallamának, ritmusának, harmóniájának és hangszínének vaslogikával megszerkesztett értelme van.
A szerző másfél évtizedes, külföldön is elismert Verdi-kutatásainak eredményét foglalja össze a könyvben. Tizenhárom tanulmánya a budapesti Operaházban műsoron levő tizenhárom Verdi-művet tárgyalja: ismerteti az egyes operák keletkezéstörténetét, jellemzi a főbb szereplőket, és – számos kottapéldával illusztrálva – elemzi a művek zenei dramaturgiáját.

Várnai Péter: Oratóriumok könyve
http://mek.oszk.hu/06500/06578/

Fülszöveg:

Mit kap az oratóriumkedvelő ebben a könyvben?
Mindazt megkapja, ami őt az oratóriummal kapcsolatban érdekli.

Nem zenetörténet ez a könyv, de azért az oratórium történeti fejlődését megtalálja benne az olvasó éppen úgy, mint az egyes oratóriumok formai elemzését, anélkül, hogy egy formatani szakdolgozaton kellene átküzdenie magát.

Várnai Péter egyéb zenei könyvei a Magyar Elektronikus Könyvtárban:

Várnai Péter: Beszélgetések Ligeti Györggyel

Várnai Péter: Beszélgetések Luigi Dallapiccolával

Várnai Péter: Beszélgetések Luigi Nonóval

Várnai Péter: Ferencsik János

Várnai Péter: Maros Rudolf

Várnai Péter: Rösler Endre

Várnai Péter: Székely Mihály

Várnai Péter: Velence

Várnai Péter: Verdi Magyarországon