Hangtárnok

Let’s mambo

Ha valaki rábukkanna valahol instrumentális változatára, kérjük linkelje…

Emlékeztek még az áprilisi A Csillagok háborúja-szimfónia – A filmzene mint a történet közvetítője c. előadásra, ahol Simon Zoltán és Vörös Péter által a saga filmzenéjébe mélyedhettünk bele? De jó volt….

Az Eszterházy Károly Főiskola Kepes György Szakkollégiuma és Agria Park bevásárlóközpont szervezésében most újra elmerülhetünk a csillagok háborújába és a tudásba, ami a legendát táplálja. Az előadások teljesen nyilvánosak és ingyenesek,  kb. 90 percesek, utána beszélgetésre is nyílik lehetőség, a helyszín az Agria Park Vásárterme (Eger, Törvényház utca 4.).

Az első, bevezető előadás George Lucas író és Joseph Campbell mítoszkutató munkásságát foglalja össze Nagy Andor kurzusvezető és Komlósi Csaba főiskolai adjunktus előadásában. Ezt követi majd Simon Zoltán (ELTE predoktor, digitális montázsokat készítő Star Wars-művész) előadása, a filmek szimbolikus képi világáról. Laár András, az ismert költő és zenész, a Buddhista Főiskola egykori tanára, a kereszténység és buddhizmus kapcsolódási pontjait mutatja be a Csillagok háborúja példáin keresztül. Dr. Aczél Petra tanárnő (PPKE egyetemi docens) fő szakterületéről, a retorikáról fog beszélni, rámutatva azokra a manipulatív fogásokra, amelyeket a földi diktátorok és a filmbéli szereplők alkalmaznak. Az előadás-sorozat zárásaként Simon Zoltán és Vörös Péter (ELTE tudományos segédmunkatárs) közös előadása lesz megtekinthető a hat Star Wars film tematikusan felépített filmzenéjéről.
Az előadások címei és időpontjai:

2010. szeptember 29. 17.30
A mítosz mögött: George Lucas és Joseph Campbell

Nagy Andor – kurzusvezető
Komlósi Csaba – az EKF főiskolai adjunktusa

2010. október 13. 17.30

A képvilág szimbolikája a Csillagok háborújában

Simon Zoltán – ELTE doktorjelölt, amatőr Star Wars-művész

2010. október 27. 17.30

Kereszténységről és buddhizmusról a Csillagok háborúja kapcsán

Laár András – költő, zeneszerző, színész

2010. november 10. 17.00

A meggyőzés és manipuláció retorikája

dr. Aczél Petra – a PPKE egyetemi docense, az EKF főiskolai docense

2010. november 24. 17.30

A filmzene mint a történet közvetítője

Simon Zoltán – amatőr Star Wars-művész
Vörös Péter – az ELTE tudományos segédmunkatársa

A csodás plakátot ismét Simon Zoltán tervezte.

További részletek és forrás: http://simonz.co.hu/swkurzus és http://szakkoli.ektf.hu

Most gyógyulásom segítendő, vígjátékokat nézek csak, ma került sorra a Két kopper (Cop Out) c. film, melyben a zsarupárost Bruce Willis és Tracy Morgan alakítja, nagyon szórakoztató film, olyan jókat nevettünk. A film zenéjéről bővebben: itt

A végefőcímben csendül fel ez a csodás dal: Patti LaBelle: Soul Brother

Felhangzott egy rég hallott Poison sláger is: Every Rose Has Its Thorn

Szeptemberi újdonságaink között van a Tina Turner életét feldolgozó film, a Tina (What’s Love Got to Do with It – 1993). A filmből kiderül, hogyan sikerül a kisvárosi lánynak egy bénító kapcsolatból kilépve megtalálnia saját útját. A filmzenét Tina készítette két új dalt is felvéve, a film végén hangzik el ez a Lulu slágerfeldolgozás, a Nem akarok harcolni többé:

(via roxy1974)

Biztosan emlékeztek még az Interjú a vámpírral bombasztikus befejezésére a Guns N’ Roses: Sympathy for the Devil feldolgozásával. De most nem ez a kérdés, ezt csak a Guns N’ Roses miatt

Mindannyiunkat megfertőzött a Twilight őrület, de vannak, akik nem felejtkeznek el a klasszikusokról sem. Nemrég adta le a ViaSat ezt a filmet s utána egyik olvasónk érdeklődött a zenei gyűjteményünkben azután a darab után, amit Lestat (Tom Cruise) zongorázik, mikor visszatér a mocsárból, ahová Louis és Claudia süllyesztette. Jól emlékeztem a jelenetre, de nem tudtam pontosan kinek a műve, ugyanis a filmzene albumon nem található. Utalások voltak több netes oldalon, de megerősítést az IMDb-n kaptam.

A Lestat szonátájaként elhíresült darab eredete Joseph Haydn: Esz-dúr szonátája (Hob.XVI: 49), annak is a második tétele, az Adagio cantabile. A film számára George Fenton dolgozta át jelentősen s Joanna Leach adja elő.

Joseph Haydn 1789-90 között készítette ezt a zongoraszonátát, mely a köztudatban Genzinger-szonáta néven szerepel, ugyanis gyakran keresett baráti megértést, vigaszt s ihletet rosszul sikerült házassága miatt Bécsben, Marianne von Genzinger Esterházy herceg háziorvosának a felesége (amatőr énekesnő és zongorista) otthonában, ami a művészek találkozóhelye volt egyben. A második, lassú tételt Genzingerné zenei képmásának szánta.

Hallgassuk meg Vladimir Horowitz hogyan is játssza:

Kotta: itt , az eredeti itt

eredeti mű mp3: itt

Viharsziget (Shutter Island) – Martin Scorsese új filmje. A történetről annyit, hogy két rendőrbíró – Teddy Daniels (Leonardo DiCaprio) és Chuck Aule (Mark Ruffalo) érkezik egy távoli, világtól elzárt, kietlen börtönszigetre, egyfajta elmegyógyintézetbe, ahol a legveszélyesebb, őrült rabokat őrzik. A feladatuk egy rejtélyes körülmények között elszökött nő megtalálása. Hihetetlen mód nyomasztó, komor végig a film zenéje, nagyon alátámasztja a film mondanivalóját. Duplalemezen jelent meg s ugyanaz a Robbie Robertson a szerkesztője, aki már együttműködött Scorsese-vel Az utolsó valtzer, Dühöngő bika, A komédia királya, A pénz színe, a Casino, A tégla c. filmekben. A film zenéje a modern klasszikusok kavalkádja remek ízléssel összeválogatva, itt van Ligeti György (1923–2006) Lontano c. darabja, felhangzanak John Cage (1912–1992), Lou Harrison (1917–2003), Morton Feldman (1926—1987), Nam June Paik (1932–2006), Krzysztof Penderecki (1933-) (az ő műveit több thrillerben is hallhatjuk pl. Ragyogás, Ördögűző), Ingram Marshall (1942-), John Adams (1947-), Alfred Schnittke (1934–1998), Max Richter (1966-) darabjai, de hallhatjuk Johnnie Ray: Cry, a bluesgitáros Lonnie Johnson: Tomorrow Night és Brian Eno: Lizard Point-ját is. De az egyik legérdekesebb zene a filmben kétségtelenül Gustav Mahler-é.

Hőseink a nyomozás során meglátogatják az igazgatót (Ben Kingsley), akinél egy német vendége gramofonról hallgat egy zeneművet. Chuck megkérdezi: “Brahms?” Mire Teddy válaszol: “Mahler”. Ő csak tudja, hiszen felnyomuló lidérces emlékképeiből megtudjuk, hogy ott volt Dachau felszabadításánál s a náci parancsnok is ezt hallgatta.

De ki volt Mahler? S mi ez a darab?

Gustav Mahler (1860-1911) zsidó szülők gyermekeként Csehországban született s a középiskolát is itt végezte, majd beiratkozott a bécsi konzervatóriumba, ahol zongorát, összhangzattant és kompozíciót tanult. Közben magántanulmányokat folytatott Brucknernél. Felső-Ausztriában karmesterként helyezkedett el, majd prágai és lipcsei tartózkodás után 1888-ban érkezett Budapestre, ahol a Operaház karnagya és igazgatója lett. Nem volt simulékony alkat, sok támadás érte, Budapest után újra Bécsben dolgozik, majd az egyre erősödő antiszemita támadások miatt Amerikába megy dolgozni, s csak meghalni érkezik haza Bécsbe.

Mikor megkérdezték tőle miben hisz, Mahler így felelt: „Muzsikus vagyok és ezzel mindent elmondtam“

„Különös ha zenét hallok- vezénylés közben is, – minden kérdésemre hallom a határozott választ, minden világos és bizonyos…Vagyis valójában egészen pontosan érzem, hogy egyáltalán nincsenek is kérdések” írta Mahler egy levelében.

„A zene Napóleonja volt – emlékezik rá Csáth Géza: …harcos, fáradhatatlan küzdő, rajongó
Rajongója volt a gondolatnak, a nézeteinek, a terveinek….
Ezeket aztán minden erővel keresztülvitte: igazsággá tette
Tökéletességre törekedett, és el is érte.
Mahler nem elégedett meg az igen jóval, Csakis a legjobbat akarta.
De ezért meg is tett mindent. Nem kímélte magát és nem kímélte a muzsikusait
…amit produkált az csodálatos volt..
Mint zeneszerző maradandó értékes opusokat hagyott hátra formaművész és klasszikus volt, mint Brahms. Impresszionista és dekadens, mint Richard Strauss.”
(Csáth Géza: Ismeretlen házban: Kritikák, tanulmányok, cikkek, 1911)

Visszatérve a filmre: miért hallgatja egy náci tiszt a betiltott zsidó zeneszerző művét?

Ez a mű az a-moll zongoranégyes (Klavierquartett a-Moll/Quartet for Piano and Strings in A Minor) zongora, hegedű, mélyhegedű és gordonka adja elő, de vannak átiratai is. Ez az egyetlen kamaradarabja maradt fenn, ez is befejezetlen, mivel csak az első tétel ismeretes. Nagyon korai műve ez Mahler-nek, 1876-ban, 16 évesen, tanulmányai végzése közbe írta. Bécsben a konzervatóriumban első díjat nyert zeneszerzésből és zongorából.. ezen művek egyike ez a négyes…Oly jellemző és annyira nem jellemző rá…

Miért pont ezt? Hiszen szimfóniái a legjellemzőbbek. A filmrendező, vagy inkább a filmzenét válogató “belelátása”-belehallása volt ebbe a zeneműbe. Bruno Walter, a világhírű karmester, műveinek tolmácsolója szavaiban lehet az igazság:

“Ismerte a lángoló emelkedettséget, a nyomasztó fájdalmat – az ennyire erős lelki érzékenység az Isteneknek a boldogságnál is nagyobb ajándéka. A bánat hű társként kísérte ugyan végig az életén, de Tasso vigaszában ő is részesült, ”s, ha kínjaiban az ember néma, nékem fájdalmamra egy Isten szót adott”
Ő a maga nyelvén szólhatott, bánata vágyódása zenévé lett és minthogy ez a fájdalom mindig megújult, újra meg újra műalkotássá alakult…”

Mahler az örök titok… az örök magány, a muzsikus, aki megmutatja az emberiség lelkének szépségét és árnyoldalát is…olyat lát, amit senki, és egyszerre játszik lelke húrjain az öröm és a bánat…ezt gyönyörűen adja vissza az a-moll kvartett…

És a zene remekül működik a filmben.

A Prazak Quartet játszik:

A képregények filmváltozatai lenyűgöznek. Nagyon tetszett a Vasember, amiben fantasztikusan ütött az AC/DC: Back in Black c. száma. Itt van a folytatás, nagyon jól szórakoztam a Vasember 2. című filmen is, kellőképp ronda Mickey Rourke, Scarlett Johansson kellőképp harcosnős, Robert Downey Jr pedig kellően laza és vonzó, imádom a figuráját. S láss csodát, a filmzenealbumot az AC/DC számai töltik meg. Persze a filmben felhangzanak más dalok is, két szám hangzik el csak egészében (Shoot to Thrill, Highway to Hell). Az albumra visszatérve a fanatikus rajongóknak különösebb újat nem hoz, hiszen nincs új szám, viszont ami kedvemre való, hogy a Bon Scott korszakból is arányosan válogat. A 15 szám 1975 és 2008 között megjelent 10 AC/DC albumról lett összeválogatva. Bon Scott a Rock N’ Roll Damnation, Cold Hearted Man, If You Want Blood (You’ve Got It), T.N.T., Hell Ain’t a Bad Place to Be, Let There Be Rock, Highway to Hell c. számokban énekel, jó volt hallani. Már a számcímekből is kiderül, hogy valamennyi passzol a film témájához, fiúsan lövöldözős, robbantós, háborúsos, ördögi. A tracklista, a számcímek mellett az albumcímekkel:

1. Shoot To Thrill  – Back in Black (1980)
2. Rock ‘N’ Roll Damnation – Powerage (1978)
3. Guns For Hire – Flick of the Switch (1983)
4. Cold Hearted Man – Powerage  (European release) (1978)
5. Back In Black – Back In Black (1980)
6. Thunderstruck – The Razors Edge (1990)
7. If You Want Blood (You’ve Got It) – Highway to Hell (1979)
8. Evil Walks – For Those About to Rock We Salute You (1981)
9. T.N.T. – T.N.T. (1975)
10. Hell Ain’t A Bad Place To Be – Let There Be Rock (1977)
11. Have A Drink On Me – Back in Black (1980)
12. The Razors Edge -The Razors Edge (1990)
13. Let There Be Rock – Let There Be Rock (1977)
14. War Machine – Black Ice (2008)
15. Highway To Hell – Highway to Hell (1979)

Jó kis válogatás, tetszik nekem, de ugyanúgy a fiamnak és a lányomnak is, mondhatjuk, hogy ez az a banda, ami generációkat összeköt

Végre egy jó film volt, a ViaSat3 adta le a Pop, csajok, satöbbi c. kultfilmet…John Cusack barátnője apjának temetése után ül az esőben és szól ez a csoda…

R.I.P. Dennis Hopper

Elkészült a Muse zenekar klipje a Twilight saga harmadik részéhez, az Alkonyat 3:  Napfogyatkozás (The Twilight Saga: Eclipse) c. filmet június 30-án mutatják be, a videoklipben a filmből vett jeleneteket is láthatunk. A film egyik előzetese magyar felirattal: itt

A film hivatalos oldala: http://www.eclipsethemovie.com