Kedves Erika, nagyon nagyon sok boldogságot kívánok szülinapod alkalmából, fogadd szeretettel ezt a számot a régi szép napok emlékére

Joe Cocker egy fantasztikus rádiós slágerrel tér vissza, mely október 4-én megjelenő vadonatúj albumának a címadó dala is egyben.
Több mint 40 évvel zenei karrieje kezdete után Joe Cocker még mindig az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb művész világszerte. Eddigi 21 stúdióalbuma és 4 koncertlemeze közül számos ért el multiplatina státuszt szerte a világon. Karrierje során már elnyert több Grammy-díjat, Golden Globe-díjat és Oscar-díjat is dalaival. 2007-ben a Brit Birodalom Érdemrendjét is átvehette. Röviden: ő egy legenda.
2010. október 4-én „Hard Knocks” címmel megjelenik a régóta várt legújabb Joe Cocker album, mely az első lesz a Sony Music gondozásában (Joe Cocker a kiadó német leányvállalatával tavaly kötött lemezszerződést, a Columbia SevenOne Music labelhez). Az album producere Matt Serletic volt (aki olyan nevekkel dolgozott már együtt, mint Matchbox Twenty, Rob Thomas, Collective Soul, Carlos Santana), és 9 vadonatúj felvételt tartalmaz majd, valamint az „I Hope” című Dixie Chicks dal feldolgozását, melyet a nasville-i legendával, Tony Brownnal készített.
Nemrég Joe Cocker Németországban járt, és teltházas koncertet adott Bonnban, ahol már be is mutatott néhány új dalt a lemezről. A koncert az album címadó dalával és egyben első kislemezével, a „Hard Knocks”-szal indult, mely augusztus elején érkezik a rádiókhoz. A lemez megjelenésével egyidőben Joe Cocker nagy európai koncertkörútba is kezd, mely október 9-én indul az Oberhausen’s Arénában.
„Joe Cocker lenyűgöző albummal tér vissza, a Hard Knocks-szal. Alig várjuk, hogy együttműködhessünk az elmúlt négy évtized egyik legnagyszerűbb hangjával.” – nyilatkozta a német Sony Music elnökhelyettese. „Joe Cockernek van az egyik leginkább megkülönböztethető hangja a zeneiparban. A számtalan arany és platina minősítés világkörüli sikerének testamentuma. Meg vagyok róla győződve, hogy sok millió rajongója szerzi majd be új albumát. Fantasztikus és nagy megtiszteltetés számunkra, hogy egy olyan élő legendát tudhatunk művészeink között, mint Joe.”
forrás: http://www.sonymusic.hu
Joe Cocker honlapja: http://www.cocker.com
Promo videó honlapjáról: itt
Koncertfelvétel: itt

Blues és vidámság? Úgy gondolnánk egymást kizáró fogalmak. De ha megismerjük Screamin’ Jay Hawkins-t, meglátjuk mennyire izgalmas, ahogy pimaszul és bravúrosan kifigurázza a műfajt.
Emberünk Jalacy Hawkins néven látta meg a napvilágot 1929-ben Clevelandben. Gyermekként zongorázni, majd gitározni tanul és tervei között operaénekesi pályafutás is szerepel, példaképe Paul Robeson.
Pályafutásának kezdetén hagyományosnak mondható bluesokat zongorázott, énekelt. Később kitört valódi énje, amiért másként szeretjük, mint a többi blues zenészt. Nemhiába hívták üvöltő dervisnek is, sajátos éneklési technikája, üvöltései, sikolyai megkülönböztetik mindenkitől. Az önkifejezés eszközei közé tartozik még eredeti öltözködése, kellékei (pl. Henry, a dohányzó koponya), jelmezei, őrült színpadképei. Azt gondolnánk mindez öncélú volt, DE NEM! Mindezen kellékek a paródiának a részei. Bátran és biztos kézzel nyúlt a műfajhoz s rúgta fel konvencióit. De ilyet csak az merjen tenni, aki tökéletesen bánik a hangszerével és a hangjával, és ez az, aminek Hawkins birtokában volt. Szenzációs zenész és énekes, aki kiválóan bánt a közönségével is.
Egyik legnagyobb sikere a korai éveiből származó I Put a Spell On You (Megbűvöltelek), amit számosan feldolgoztak, olyanok, mint Joe Cocker, Van Morrison, Eric Burdon, Bill Wyman, Nina Simone, Joss Stone, Manfred Mann, Creedence Clearwater Revival, Alan Price, Arthur Brown, David Gilmour, Marilyn Manson és még ezren. Nézzétek meg, hogy ebből a szép szerelmes dalból, mit csinál a dervis, vajon zenésztársai hogy tudják megállni röhögés nélkül:
Közel húsz albumot adott ki, számtalan szerzeménnyel, melyek nem mindegyike sikeres, viszont ezt feledtetni tudta, olyan dalokkal, mint a Serge Gainsbourg-gal (lásd: Je t’aime szerzője) közösen eljátszott Constipation blues, amit én gyógyszertárban árulnék rossz kedv ellen:
Búcsúzóul nézzük meg, hogyan bánik rá jellemző módon ifjúkori példaképével, ez a dal számunkra is régi jó ismerős, a 70-es évek összes pol-beat és tábortüzének fontos eleme volt, következzék az Old Man River, Paul Robeson-tól az eredeti: itt, a kedvencünk pedig itt:
Érdemes tanulni tőle: semmi sem lehet olyan komoly, amiből ne lehetne viccet csinálni.
Gianni Morandi az egyik legnépszerűbb olasz énekes és színész. Egyik filmje az 1964-ben bemutatott In ginocchio da te (Térden állva jövök hozzád), szóljék a címadó dal magyar felirattal:
(via Márkus László)
Nyugodjék békében! Ronnie James Dio. Az egyik legnagyobb volt.
Ádámnak szeretettel…
Johnny Cash az Inside the walls of Folsom Prison című film hatására írta a nagy sikerű Folsom Prison Blues-t, egy időben előszeretettel lépett fel börtönökben, itt élő egyenesben látható a San Quentin-i börtönből.

Nyomom-nyomom-nyomom és tekerem…
Ez a V’Moto-Rock szám mindig felvidít. Kedvenc részem:
Elgurulunk egy zöld erdőbe,
Ne félj, nem lesz ott gonosz törpe!
Esetleg egy-két óriás,
Amit előbb vagy utóbb meg kell, hogy láss.
Rózsi isteni fotóira bukkanhatunk honlapján, a fenti fotó is innen van: http://demjenferenc.hu
(via alleycat.hu)
Elhunyt a nagyszerű soul énekes, az amerikai Teddy Pendergrass. Érdemes megnézni az alábbi koncert többi részét is a YouTube-on. Legnagyobb kedvencem a Come Go With Me.
Dec 28 2009, Szeged, Hungary @ Jazz Kocsma
Dec 29 2009, Budapest, Hungary @ Lamantin Special at Fészek
Dec 30 2009, Eger, Hungary @ House of Arts
Ryland Bouchard amerikai folkénekes honlapjáról megtudhatjuk, hogy decemberben három helyszínen lép fel, amint látjátok Egerben is, a Művészetek Házában 2009. december 30-án 20.00 órai kezdettel, ez egyben az idei Part Café zárórendezvénye is. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. A belépés ingyenes.
Ryland Boucard MySpace oldala: www.myspace.com/rylandbouchard
További infók, plakát, zenék a POPMÉTER-en: derpopmeter.blogspot.com
(via Bók Tamás)








