Header image alt text

Hangtárnok

forrás: Wikipedia

Most nem az operáról lesz szó, ugyanis ez a Tosca Richard Dorfmeister és Rupert Huber elektronikus zenei projektje. Ez Dorfmeister második hasonló jellegű próbálkozása, az első a Kruder & Dorfmeister volt 1994-ben. A Tosca első albuma, az Opera 1997-ben jelent meg G-Stone Recordingsnál. Richard Dorfmeister és Rupert Huber először az iskolában találkoztak, s hamarosan elkezdtek kísérletezgetni az indiai zenével szalagos kazettákon, ez volt a Dehli9 projekt. Az iskola után Dorfmeister és Huber útjai elváltak, Dorfmeister DJ-zni kezdett Peter Kruderrel, míg Huber a kísérleti zenéknél maradt. 1994-ben aztán kiadták első 12 colos korongjukat, a Chocolate Elvist, Kruderék G-Stone Recordings nevű kiadójánál. Legutóbbi 2009-es albumuk a No Hassle címet viseli (lemezkritika). Képzeljétek Linzben található egy digitális mennyország, az  Ars Electronica Center (AEC),

fotó: kultplay

mely esetünkben azért is izgalmas, mert a központ rendezi az Ars Electronica fesztivált, amelyen a fent emlegetett project utolsó albumát egy emlékezetes templomi elektro koncerttel mutatta be.

(via fgiorgio)

Stefan Obermaier osztrák producer, billentyűs, DJ a bécsi klasszikus, akarom mondani elektroklasszikus hangzást valósítja meg Beethoven Reloaded (2008) lemezén, amelyen Beethoven Patetikus szonátájának remixe is szerepel. Katt az albumborítóra érte! HonlapjaMySpaceFacebookYouTubeSoundcloudMixcloud

(via fgiorgio)

Két oldalra is felhívja az elektronikus zene kedvelőinek figyelmét a Techline. A PumpYouUp oldalon 4 kategóriára osztva (tavasz, új év, ősz, tél) böngészhetünk a legálisan mp3 formátumban letölthető dubstep, techno, trance, house számok között. Katt az évszakra, majd meghallgathatjuk, illetve le is tölthetjük és lejátszólistába is rendezhetjük a számokat (tovább: Techline)

A másik oldal a Vibin, ahol műfajok, DJ-k, előadók, fesztiválok, városok alapján csoportosították a zenéket. Válasszunk kategóriát, már indul is a lejátszás, itt is összeállíthatunk lejátszólistát s új számokat is felfedezhetünk (tovább: Techline)

(via Techline by wildgica)

Az elektronikus zene iránt érdeklődőknek, illetve azoknak is, akik minden elektronikus zenét egyformának hallanak ajánlja Dani az Ishkur’s Guide to Electronic Music-ot, azaz egy kalauzt az elektronikus zenéhez, melyet gyakran Ishkur kézikönyvnek is neveznek. Ez egy online flash alapú kalauz, melyet a Brit-kolumbiai Kenneth John Taylor készített s fejleszt 2000 óta, jelenleg ez a 2.5 verzió, de már készül a 3.0 is, mintegy 180 alműfaj s több mint 5 órányi minta található az oldalon.

A kezdőknek érdemes először elolvasni az ún. Tutorialt, útmutatót, mely nagyjából az elektronikus zene történetét foglalja össze. A kalauzban 7 különálló, de egymáshoz kapcsolódó oldalon az elektronikus zene különböző területeit: house, trance, techno, breakbeat, jungle, hardcore és downtempo találjuk grafikonszerűen ábrázolva, nagyjából időrendi sorrendben. Rákattintva az egyes alműfajok nevére, egy információs ablakban a leírását és hangmintákat találunk, olvasgassatok bele a leírásokba, nagyon élvezetesek. Itt van például a goth: “… a gothok nem boldog emberek. Tény, hogy az emós gyerekek mellett ők a legénközpontúbb, legsiránkozóbb neo-narcisztikus csapat a föld színén (ha kíváncsiak vagytok mi a különbség: a klasszikus narcisztikusok körbejárnak és mindenkinek elmondják, milyen csodásak, míg a neo-narcisztikusok körbejárnak és mindenkinek elmondják, milyen borzalmasak). Ez nem azt jelenti, hogy utálni kéne a zenéjüket. Egyáltalán nem, valójában nagyon szellemes és szórakoztató. Csak ne vedd túl komolyan. A stílus finom, de tudod, több szín van a világon, mint a fekete” :)

Ahogy a szerző is vallja a kézikönyv nem-technikai megközelítésű, tiszteletlen kritikája az elektronikus tánczenének, elsődleges célja a szórakoztatás, csak aztán a tájékoztatás.

(via dani)

Tragic Error: Tanzen

Posted by Trinity on 2011. október 09. vasárnap
Posted in A nap zenéjeAz olvasóink ajánlják  | Címkék:, , , | Még nincs hozzászólás, légy te az első!

Daninak hálával és szeretettel, hogy visszakaptam hobbimat, életművemet, játékszeremet, szóljék “egy kis pszichedelikus belga cucc a boldog nyolcvanasokból” :-)

(via dani)

Nyeles szinti

Posted by Trinity on 2011. augusztus 11. csütörtök
Posted in Az olvasóink ajánljákretro  | Címkék:, , , , , , | 2 Hozzászólás

Kiss András ajánlotta a figyelmembe a témát, hogy írjak a 70-es-80-as évek legcikibb hangszereiről. Egyik ilyen a köznyelvben nyeles szintinek, asszonynevén nyakba akaszthatós szintetizátornak nevezett hangszer.

Fénykora a szintipop korszakára esett, s a korszakra jellemző rikító színvilágban pompáztak, a legismertebb talán a piros Yamaha SHS-10, de számos más cég is gyártott ilyet. Nem hittem volna, hogy a Modern Talking szerepel valaha is a Hangtárnokon, de a kitűnő példa kedvéért be kell rakjam:

Ezt most felejtsük el örökre, hiszen olyan muzsikusok is játszottak a hangszeren, mint a multiinstrumentalista Edgar Winter, a Spyro Gyra billentyűse Tom Schuman,

vagy épp Herbie Hancock:

Magyarországon ki ne hagyjuk Berkes Gábort az Első Emeletből,

vagy Gömöry Zsoltot az Edda Művekből, de sokszor kijött headbengelni nyelesével :-)

Más most hirtelen nem jut eszembe, kommentben várom, ha emlékeztek még valakire.

Angolul a hangszer neve: keytar, ami a keyboard és guitar, azaz billentyűs és gitár szó összevonásából keletkezett, létrejöttének célja valószínüleg az volt, hogy a billentyűs ne legyen röghöz, azaz billentyűhöz kötött, hanem szabadon előre jöhessen a színpadon, mert ugye nem igazságos, hogy csak az énekes és gitáros van ott.

A 2000-es években újra reneszánszát éli a hangszer, Lady Gaga túlzásait megszokhattuk:

de használja Alica Keys, a Sonata Arctica, és sokan mások is, saját szememmel láttam Jordan Rudess-t a Dream Theater-ből:

Befejezésül nézzétek már ezt a király steampunk szintit!

A zenész és feltaláló Onyx Ashanti bemutatja a “beatjazz”-t – saját zenéjét, amit két kézi vezérlővel, egy iPhone-nal és egy csutorával hoz létre, és az egész testével játszik le. A TED Full Spectrum Auditions nevű eseményen az ütemek és a loopok rögzítése után egy három perces dalt ad elő, ami zenei jövőképét mutatja be.

Forrás: TED.com

(via dani)