Bár a lemez már 2008-ban megjelent, a Bródy Sándor Könyvtár Zenei gyűjteményének most nyílott alkalma beszerzésére. Valójában nem is egy lemezről van szó, hanem egy cd-ről és egy dvd-ről. Tavaly láthattunk ilyesmit először a Csík zenekartól, de igazából ez megelőzte azt és egy másik különbség is van. A dvd-n nem koncert vagy egyáltalán csak zene van, hanem tánctanítás! Mind a két lemez újszerű és kellemes meglepetést okozott!
A Sirtos nem új együttes, ellenkezőleg! A Magyarországon 1972-ben elindult táncházmozgalomnak egyik jellegzetessége, hogy a magyar mellett más népek zenéjére is hamar beindultak táncházak. Különösen a balkáni zenék voltak kezdetektől népszerűek. (Gondoljunk csak a délszláv népzenéket játszó Vujicsicsra és táncházaikra!)
A Sirtos is már 1980-ban megalakult, s azóta is folyamatosan vannak táncházaik. De nem csak Magyarországon lettek népszerűek, hanem különösen a mediterrán országokban, Portugáliától Görögországig. Már 1986-ban megjelent első lemezük. Hogy a több mint 30 éves tevékenykedés ellenére miért nem ismertebbek, különösen vidéken? Feltehetően pont a kevés számú lemezük miatt. Eddig összesen négy jelent meg, a mostanit megelőző utolsó 1995-ben. Ennek okát nem ismerem, de biztos nem a repertoárjuk szegénysége az. Igaz, az együttes eléggé kicserélődött: a kezdeti görög csapatból, ahol csak egy magyar zenész volt, Juhász Katalin, ma már magyar együttes lett, s csak a buzukin játszó Andreas Lehoudis maradt meg a görögök közül.
A görög zenével bizonyára sokan első ízben a Zorba, a görög című filmben találkoztak, ahol Zorba tánca, Mikis Theodorakis zenéje, ami igazából egy szirtaki, azonnal világhírű lett. Azóta is szerepel szinte minden görög lemezen, mert a legtöbb turista ezt keresi. De Görögországban a népzene nem a turisták szórakoztatására mesterségesen fenntartott folklór, hanem a mindennapi görög élet szerves része. (Bár az előbbit is ügyesen felhasználják. Görögországban járva az ember gyakran tapasztalja, hogy még az élelmiszerboltok pénztárainál is ki van téve a turistáknak szánt görög zene. Vajon mikor lesz ilyesmi nálunk?)

Mint tudjuk, szemben például a magyarság táncainak a többségével, ahol a páros táncok dominálnak, az egész Balkánon az ősibb, s ezért egyszerűbb, talán néha primitívebbnek gondolt lánctáncok az uralkodók, ahol a két nem külön vagy vegyesen, egymással sorokban összekapaszkodva járja táncait. Hogy ezek az első látásra talán monotonnak, vagy túl egyszerűnek tűnő táncok mennyire nem azok, arról pont a jelen kiadvány dvd-je győzhet meg minket, ahol az egyes táncokba fokozatosan vezetnek be. A táncok nevei nem mindig egyszerűek, ahogy a görög nyelv írása és hangzása is meglehetősen eltér más nyelvekétől. (Nem véletlen, hogy amire a magyar, ha nehezen érthető, azt mondja, hogy „Ez nekem kínaiul van!”, arra az angol azt mondja: „Ez nekem görög!”)

A görög zene magával ragadó! Dallamos, ritmusos, érzelmes! Akármilyen sokszínű is, ha görög zenét hallunk, azonnal felismerhetjük. Ez nem annyira természetes más balkáni népeknél. Egy laikusnak nem mindig könnyű megkülönböztetni a horvát, szerb, macedon stb. zenét. De részint sajátos, általában nagyon feszes ritmusa, részint hangszerei miatt viszonylag könnyen felismerhetjük, ha görög zenét hallunk. A hangszerek közül különösen a buzuki az, amely négy páros húrjának erőteljes hangzásával hamar kelti bennünk ezt az érzetet. (Bár meg kell jegyezni, hogy a hatvanas évek óta annyira elterjedt egy-két országban, hogy például olyan természetességgel szól ír népzenei vagy világzenei dalok előadásakor, mintha legalábbis valami ősi kelta hangszer lenne.)
A görög világ mindig hatalmas volt, s mivel kereskedő népek voltak, mindig sok más néppel folytattak kulturális árucserét is. Azonkívül a görögök, akik meghatározták egész Európa kultúráját, később maguk is sokáig el voltak nyomva a török uralom idején, így helyenként a török zene is erős hatással volt népzenéjükre. De mivel a görögség a kezdetektől az északi Makedóniától és Trákiától kezdve egy hatalmas szigetvilágon át egész Kis-Ázsiáig elterjedt, a más népektől jövő kulturális hatások – s ennek megfelelően a sok zenei dialektus – természetesek. A különböző táncokon ez jól érezhető, mégis mindegyiknek van egy görögös íze. Azt persze nehéz megállapítani, hogy mi abból az ősi, vagy esetleg csak néhány évtizedes. Akárcsak a magyar népzene esetében, a beleillőt egy idő után befogadja a folklór, az oda nem illőt kiveti magából. A táncok magyarázatánál kapunk több példát is, melyek mutatják, hogy annyira a közelmúlthoz tartozik egyik-másik, hogy még emlékszenek kialakulásának pontos történetére is.
A Sirtos lemezét ajánlom mindazoknak, akik közelebbről meg akarnak ismerkedni a görög táncokkal, de azoknak is, akik csak szeretnének kapni egy általánosabb képet arról, hogy miként működnek a ritmusok és a lépéskombinációk, de azoknak is, akik csak egyszerűen szívesen hallgatnak görög zenét.

Abkarovits Endre

A zenekar honlapja: http://www.sirtos.hu

Herczeg Flóra énekesnő személyesen hozta el nemrég megjelent albumát gyűjteményünkbe, melyen Presser Gábor dalait dolgozza fel. A lemez címe: Ringass még : Presser Gábor dalai. A lemezen az énekesnőt Gonda László kíséri zongorán. Interjú Flórával a heol.hu-n: nem vagyok egy Túró Rudi! A premier február 10-én volt a Gárdonyi Géza Színházban, a bemutatóról a heol.hu-n olvashattok: Herczeg Flóra elringatott a Presser-dalokkal. A lemezen hallható csodaszép dalok: Gondolj rám, A celofán nap és papír hold, Jó veled, A szerelem jó, a szerelem fáj, Kézen fogsz és hazavezetsz, Meddig jössz velem?, Nekem nem szabad, Olyan édes vagy nekem, Ringass még, A legvégén lesz még egy dal, Mozi, A szél lassan elfújja az utolsó dalom, Jó veled (Rádió edit). A lemez megrendelhető az info@herczegflora.hu e-mail címen.

Herczeg Flóra honlapja: http://www.herczegflora.hu

Nyáron, a Dobó téren, a Bikavér ünnepen hallottam először:

70 éve, 1940. december 21-én született Frank Vincent Zappa Jr. II, az évforduló alkalmából jelent meg egy 3 CD-s kiadvány Hammersmith Odeon címmel, mely Zappa több 1978-as londoni koncertjéből válogat, ezek a koncertfelvételek adják az alapját az 1979-ben megjelent Sheik Yerbouti c. lemezének is. Zappa sokat panaszkodott egyébként a londoni közönség lagymatagságára, itt sem mulasztja el

mB lemezkritikája a zappa pontról: itt

Ajánlom ezt a fantasztikus magyar nyelvű oldalt mindenkinek, minden ami Frank Zappa, itt összpontosul: http://frankzappa.blog.hu

A Zappadan tiszteletére a lemezről Ede ajánlására az I Have Been In You számot választottam, mely Peter Frampton I’m in You c. dalát parodizálja erős szexuális töltettel, szerintem a mester legszebb szerelmes száma

benned jártam én bébi
s bennem voltál te is
és olyan édes az együttlét
az ám
ez a legnagyobb szám

benned jártam én bébi
s bennem voltál te is
és látod
a mi világunk de tiszta
s nem térünk sohase vissza
sohase vissza
sohase vissza
sohase vissza

bennem voltál te is,
és tán már érted is
hogy bejárlak kívül és belül
és ott ahol
csak akarod
ugye jól tudod

és mikor
beléd megyek
tán nem vagyok túl
finom veled
s hogy sikoltoztál
ezért lehet
- gondolom
nem is tudom
na de mit is számít mindez?…

hisz benned jártam én bébi
s énbennem te is
hé kicsi lány nincs most arra idő
hogy lemosd a szagló kezed
gyere és fordulj meg szépen
s én újra beléd megyek
beléd megyek
beléd megyek
beléd megyek

újra beléd megyek
beléd megyek– áá!
újra beléd megyek
beléd megyek– áá!

újra beléd megyek bébi
és te is belém, igen
újra beléd megyek bébi
s aztán, ha végeztem

újra beléd megyek
beléd megyek– áá!
újra beléd megyek
beléd megyek– áá!

fordítás: mB (zappa pont)

Tovább: http://www.myspace.com/thezuboly

A zenekar tagjai: Ágoston Béla szaxofon, duda, brácsa, ütőgardon, ének (Agostones, Grencsó Kollektíva, Dél-Alföldi Szaxofonegyüttes, Folkestra, Kispál és a Borz-kollaborátor); Hock Ernő nagybőgő, basszusgitár, ének; Benke Ágoston Félix dob, kalimba, tilinkó, szájharmonika, cicéles, doromb; Busa Pista azaz MC Busa ének, rap, slam, beatbox (Irie Maffia, Gimmeshot). Új lemezük, a Virágoztass engem a Megadó kiadó gondozásában jelent meg áprilisban s már kölcsönözhető nálunk, nagyon tetszik a dalaikból áradó derű, s hogy a csapat ismét minden stílust vegyít mindennel. A lemezen közreműködik még DJ Snare (Lázár Zsolt), Mr. Masters (Fejes Sándor Richárd), Pollyflow (Polnauer Flóra), Kőszegi Mátyás, Móser Ádám.

Radics Gábor: Zuboly: Virágoztass engem (EST.hu)

“Én vagyok a rendszergazdám” – a Zuboly a Quartnak

Tracklista:

1. Esmét esik
2. Virágos kenderem
3. Angyalpofa
4. Mátrix kérlek
5. Hipertér
6. Romantikus
7. Dunai csángók
8. Női csípő
9. Szellemvirág

Zuboly honlap: www.zuboly.hu

Simán beleférne Ezmiezbe kitalálni, hogy milyen dalok, motívumok hangoznak el pl. a lemez első számában az Esmét esik-ben, a Rózsa Sándoron kívül: