Header image alt text

Hangtárnok

A rock koncertzongoristának aposztrofált Scott D. Davis kaliforniai new age zongorista nagy kedvence a Metallica, egy teljes albumot szentelt nekik Pianotarium : Piano Tribute to Metallica (2007) címmel, 2005-ös Rockfluence lemezén pedig rock klasszikusokat dolgoz föl, ez a Metallica szám ott is szerepel, hallgassuk csak:

Honlap, Facebook

(via oross)

2Cellos: Highway to Hell

Posted by Trinity on 2012. október 25. csütörtök
Posted in Feldolgozások  | Címkék:, , , , , , | 2 Hozzászólás

Többször szót ejtettünk már a két horvát csellista Stjepan Hauser és Luka Sulic alkotta duóról, a 2Cellos nevezetű formációról. Az AC/DC örökzöld feldolgozásukra Steve Vai mestert is megnyerték :)

(via Mészáros Ildikó)

Guns n’ Polkas

Posted by Trinity on 2012. szeptember 03. hétfő
Posted in Az olvasóink ajánljákFeldolgozásokvidámság  | Címkék:, , , , , | 4 Hozzászólás

Szombaton a Bolyki pincénél vettünk részt egy nyárbúcsúztató fantasztikus bulin, ahol többek között egy némafilmet élőzenei kísérettel élvezhettünk az Ethnofil közreműködésével. Nagy közösségi élmény. De tudjátok-e mi a fotoplayer? Egy hangszer, amelyen egykor a némafilm szólt hozzánk, Foxmarksuserhu hívta fel a figyelmem egy cikkre a GRJ.hu-n, amelyen bemutatásra került ez a gépzongorát, zongorát, orgonasípot, dobot, hangeffektezést is ötvöző szerkezet, egy ilyet restaurált és szólaltatott meg Joe Rinaudo. Le a kalappal előtte, katt a linkre, nagyon jól szól :)

De most a vidámság rovatba tettem, mert Gábor belinkelt nekem egy videót, ahol egy őrült YouTuber egy remixet készített az alapvideóra, a Guns N’ Roses Sweet Child O’ Mine dalát polka ritmusban, hasam fogtam :)

Szép jó reggelt! :)

(via bitang)

Clair de Lune

Posted by Trinity on 2012. augusztus 22. szerda
Posted in Feldolgozások  | Címkék:, , , , , | Még nincs hozzászólás, légy te az első!

Claude Achille Debussy (1862-1918) francia impresszionista zeneszerző születésnapja van ma, ezért választottam ezt a művet megvizsgálni feldolgozások tekintetében. 1890-ben komponálta, de a végső simításokat 1905-ben végezte négytételes Suite bergamasque (1890-1905) című zongoraművén, a Bergamói szvit elnevezés nem Bergamo városára, hanem a bergamói eredetű ún. bergamasca táncra utal áttételesen (Paul Verlaine Gáláns ünnepek című kötetének Masques et bergamasques-jára). Prelúdiumból, két tánctételből: Menüett és Passepied, valamint a harmadik, legismertebb és legtöbbet feldolgozott Clair de Lune, azaz Holdfény című tételekből áll. A tétel címét Paul Verlaine azonos című költeményéből kölcsönözte:


Holdfény

Különös táj a lelked: nagy csapat
álarcos vendég jár táncolva benne;
lantot vernek, de köntösük alatt
a bolond szív mintha szomoru lenne.

Dalolnak, s zeng az édes, enyhe moll:
életművészet! Ámor győztes üdve!
De nem hiszik, amit a száj dalol,
s a holdfény beleragyog énekükbe,

a szép s bús holdfény, csöndes zuhatag,
melyben álom száll a madárra halkan,
s vadul felsírnak a szökőkutak,
a nagy karcsú szökőkutak a parkban.
(fordította: Szabó Lőrinc)

Nosztalgikus, édes-bús hangulat árad a zenéből, ringat, lenyűgöz, akárcsak a hold. A rengeteg előadó közül a magyar Érdi Tamás zongoraművész lélekemelő előadását választottam:

A nevekre kattintva meghallgathatjátok Victor Borge változatát, hegedűn David Ojsztrahr szenzációs előadásában, vagy zenekarra Leopold Stokowski vezényletével (The Philadelphia Orchestra), egyébként ez a Disney-féle Fantázia egyik törölt jelenete. A Philharmonic Guitar Quartet gitárra, szólógitárra James Edwards-tól, az elektronikus zene kedvelőinek thereminen előadott változata pedig Randy George-tól. Sok filmben felhangzik, nem csodálkozik senki ugye, hogy az Alkonyat (Twilight) című vámpíros filmben is felhasználták vagy épp az Tripla vagy semmi (Ocean’s Eleven) film végén a szökőkutas, jólvégzett munka öröme jelenetben, Krumplirózsa (Frankie and Johnny), Hét év Tibetben (Seven Years in Tibet), Vágy és vezeklés (Atonement), A tűzben edzett férfi (Man On Fire), az 1967-es Bond-filmben a Casino Royale-ban, vagy épp a Játsz/ma (The Game) című filmekben.

Isao Tomita japán elektronikus zeneszerző, előadó Debussy műveit dolgozta fel Moog szintetizátorra az 1974-es Snowflakes Are Dancing című albumán, köztük a Holdfényt is:

A Styx progresszív rockzenekar Crystal Ball című albuma utolsó számának, a Ballerinának intrója is a Holdfény, megihlette a Naria crossover együttest, az Exotika irányzat atyjait Martin Denny zongoristát, kinek Paradise Moods albumán szerepel, Les Baxter zeneszerzőt Moog rock albumán, Seija Simola finn énekesnő Kuutamo címmel énekli. Befejezésül hallgassuk meg a Jacques Loussier Trio Plays Debussy című albumáról:

Kotta, kotta, mp3.

Stefan Obermaier osztrák producer, billentyűs, DJ a bécsi klasszikus, akarom mondani elektroklasszikus hangzást valósítja meg Beethoven Reloaded (2008) lemezén, amelyen Beethoven Patetikus szonátájának remixe is szerepel. Katt az albumborítóra érte! HonlapjaMySpaceFacebookYouTubeSoundcloudMixcloud

(via fgiorgio)

Van Gogh: Csillagos éj

Posted by Trinity on 2012. február 11. szombat
Posted in ÉrdekességekFeldolgozásokKépzőművészet  | Címkék:, , , , , , , | 11 Hozzászólás

Vincent Van Gogh híres festménye a Csillagos éj (angolul: The Starry Night, hollandul: De sterrennacht), mely 1889-ben készült olajfestékkel vászonra ( 73.7 x 92.1 cm), s ma New York-ban a Modern Művészetek Múzeumában található. Arles-ban sokszor a szabad ég alatt festette meg az éjszakát, nem a műteremben. Fizikusok, matematikusok, csillagászok is vizsgálták, vizsgálják a festményt, tökéletes örvényt, turbulenciát festett, a Hubble űrteleszkóp olyan képet rögzített, mely nagyon hasonlít Van Gogh vaskos spiráljaihoz. “Feltétlenül le akarom festeni a csillagos eget. Gyakran az az érzésem, hogy az éjszaka több színt rejt magában, mint a nappal, az éjjel intenzív ibolyalilával, kékkel és zölddel van tele.” – mondta Van Gogh. Számos alkotót megihletett, ha csak a zenét vesszük pl. Don McLean: Vincent című dala a Starry, Starry Night szavakkal kezdődik (Csillagfényes éj/kék-ezüst a palettán/most e nyári éjszakán/tudod már talán, lelkem mért sötét – ford. Józsa Emmi). A festmény ihlette a kanadai Giancarlo Scalia zeneszerző, zongorista Starry Night című művét, vagy Henri Dutilleux: Hangok, tér és mozgás című alkotását, vagy épp Joe Satriani: Starry Night-ját is. Most Petros Vrellis görög művész készített egy interaktív animációt a festményre:

 

Vannak örökké való dolgok.