Egyfajta hagyomány teremtődik könyvtárunkban, a tavalyi Dunakanyari kirándulás után igazgatónőnk az idén nyáron Pannonhalmára és Győrbe hívta meg a Bródy Sándor Könyvtár dolgozóit. Még egyik helyen sem voltam, nagy örömmel készülődtem az útra. Reggel hatkor várt minket a kényelmes busz s útra keltünk. Jókedvűen teltek a kilométerek s mikor a lombok között megpillantottam az apátság körvonalait, fantasztikus békét sugárzott

Immáron a világörökség része a Pannonhalmi Bencés Főapátság, a győri egyházmegyéhez tartozó Pannon szent hegyén 996-ban Géza fejedelem telepített le Csehországból érkező bencés szerzeteseket, később István király is megerősítette a monostor jogait, miután Szent Márton segítségét kérve győzelmet aratott a fejedelemségre törő Koppány felett. Egyik legtekintélyesebb magyarországi bencés apátság, ahol a szerzetesek (kb. ötvenen) az “ora et labora “, azaz az “imádkozzál és dolgozzál”  lelkületét viszik tovább ma is, mindig is saját munkájukkal teremtették meg megélhetésüket, bizonyíték erre a környékbeli jól megmunkált szőlőterület, a bor mellett még fincsi likőrös csokit is készítenek. 1802 óta egyik fő területük a középiskolai oktatás, a fiúgimnáziumból és kollégiumból kikerülő tanulók felkészültsége közismert, 100%-os a felsőoktatásba kerülésük aránya, ahogy kedves idegenvezetőnktől megtudtuk, aki szintén itt végzett.

A monostor területén magasodik a későromán-koragótikus bazilika, meghitt belső terével s gyönyörű orgonájával.

Meglátogathattuk a Mátyás király korabeli kerengőt, ami a visegrádi palota mintájára készült.

Szent Benedek Regulájának értelmében a monostor kezdetektől fogva az olvasás, a figyelmes olvasás helye volt. Az írott szöveg tisztelete és felelőssége áll kiadványaik hátterében s a gyönyörű klasszicista könyvtárukban, ha nem mondják hol a könyvtár, orrunk után megtaláltuk volna, annyira jellegzetes illata van a műemléki könyvtáraknak

Az előtérben a Tihanyi alapítólevél másolatát láthattuk, emlékeztek még legkorábbi nyelvemlékünkre: ”feheruuaru rea meneh hodu utu rea”, valamint István király kiváltságlevelét, melyen jele is látható, ezt az ábrázolást vette át mindenki.

Picit eleredt az eső, így futottunk a buszhoz, majd finom ebéd következett s irány Győr. Sajnos alig három óra maradt a városra, így meglehetősen kutyafuttában nézelődtünk a belvárosban. Rába parti, Radó-szigeti séta után a Bazilikát tudtuk megnézni, aminek gyönyörű főoltárát F.A. Maulbertsch készítette,

megcsodáltuk hazánk harmadik legszentebb ereklyéjét, Szent László hermáját:

A bazilikában található a híres Könnyező Mária kegykép is, amelyet Írországból szállítottak ide és Szent Patrik napján 1697. március 17-én kezdett vérrel könnyezni. Monumentális az orgona is.

Sajnos csak kívülről láthattuk a Richter János Archívumot, a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárat, a Karmelita templomot, az Apátúr-házat. Nagyon tetszettek az olaszos hangulatot árasztó szűk utcácskák,  az Integrál-Hexa rt. és a Győri Szeszgyár rt.  szobor adománya, a Rábán evezők, az egész város hangulata, s még egy érdekesség, hogy a bazilika mellett a Szent Lázár plébániatemplom Árpád-kori romjait kolléganőnk régész férje tárta fel:

Jól elfáradva egy hajón vacsoráztunk, a második fogás nagyságától sokkot kaptam

Éjfél körül értünk haza, tele élményekkel s azzal a meggyőződéssel, hogy ebbe a városba még eljövök! Köszönjük szépen ezt a remek napot!

Szabó Ági fotói: itt