A könyvtárosok hagyományos, éves összejövetele a vándorgyűlés. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 42. Vándorgyűlése 2010-ben Baján került megrendezésre. Még a környéken sem jártam soha, így nagy örömmel készülődtem. Olyan jó, hogy igazgatónőnk minden szakmai utunkat maximálisan támogatja, így az idén 19-en indulhattunk  kisbusszal az útra, ezzel a mi könyvtárunk képviseltette magát a legnagyobb számban. A fél hatos indulás sem szegte kedvünket, s mivel közismert rosszullétem a buszokon, elől ülhettem, Péter a sofőrünk jól vezetett (kis kitérővel), túl kanyargós sem volt az út, így minden gubanc nélkül megúsztam :-)

A barátságos kisvárosba érve óriási hőség, s vérszívók hada fogadott, a vándorgyűlés helyszíne az Eötvös József Főiskola (az Eötvös József Főiskola Könyv- és Médiatáráról és az Ady Endre Városi Könyvtár és Művelődési Központról az ELTEszhék blogon: itt és itt). Regisztráció után mi egriek a folyóparti Sobri vendéglőben álltunk meg ebédelni a legendás bajai halászlé ürügyén.

Rohantunk vissza a plenáris ülésre (tudósítás a KonferenciaKlogon itt és itt), nagy öröm volt, hogy az MKE emlékérem egyik kitüntetettje a blogkeréken személyesen is megismert Bondor Erika, a KTE korábbi elnöke, jelenlegi elnökségi tagja, akinek szívből gratulálok.

Nagyon sok ismerőssel találkoztam, örömmel fedeztük fel egymást Mesivel, volt csoporttársnőmmel, és Gyurival, akikkel minden évben itt találkozunk.

A Médiatárban internetezési lehetőség és ez a döbbenetes látvány fogadott :-)

Indultunk elfoglalni a szállásunkat, kisebb pánik után a Malomban találtuk magunkat (gadblesszkonferensztúrs), majd besétáltunk a városba, ahol a kellemes sétálóutcán remek fagyit ettünk. A Belvárosi plébániatemplomban, a Szent Péter és Szent Pál apostolok templomában egy gyönyörű orgonahangversenyt élvezhettünk, azért itt, mert az előre meghirdetett helyszínbe, a Páduai Szent Antal templomba villám csapott, tönkretéve az orgonát.

Kosóczki Tamás bajai születésű orgonaművész műsorában Buxtehude: C-dúr Praeludium, Fúga és Ciacona (BuxWV 137), Daquin: Le Coucou – Rondeau, J.S. Bach: E-dúr Toccata (BWV 566), Boëllmann: Suite gothique (op.25), C. Franck: h-moll Korálfantázia No.2 és L. Vierne: Finale az I. Orgonaszimfóniából c. darabokat élvezhettük, a művész műismertetéseivel.

Nagyszerű ötlet volt a barokk stílusú templomban a barokk mesterek orgonaműveivel indítani, majd fokozatosan haladni a 20. századig. A könyvtáros közönségnek legjobban a César Franck darab nyerte el a tetszését, engem leginkább Boëllmann nyűgözött le dinamikájával (róla tervezek írni).

Baja orgonás honlapja: http://www.orgona.baja.hu

Lélekben megtelve nyakunkba vettük a várost, zenés helyeket kerestünk a helyiek útmutatásával, felkerestük a Művészetek Gödrét, ahol Zsirit egy pannon csiga nyűgözte le, én pedig isteni valamit ettem, ami krumplilángosba volt tekerve.

Majd az Armstrong és a Mini volt soron. Nagyon jól éreztük magunkat a lányokkal, könnyesre kacagtunk magunkat.

Hazafelé gyalogolva fedeztük fel a rossz hírt a szegedieknek, városuknak vége :-)

Másnap délelőtt nagy örömömre összefutottunk wildgicával és a várvavárt orossal, akikkel a FITT szekció ülését látogattuk meg (program: itt). Legjobban Füzesi Károly pörgős előadása (itt), valamint Mikulás Gábor, Habók Lilla duó érdekes témája (itt) fogott meg, Németh Mártontól mindig szeretem hallgatni a dán zenei példát, most is beleszőtte (előadása: itt), a kedvenc slide-om pedig ez:

Czupi Gyula, a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár igazgatója páratlan lehetőséget kínált fel a könyvtárosoknak, aki szeretne megismerkedni digitalizálási tevékenységükkel, szívesen vendégüllátják.

Ebéd közben készítette nekem ezt az Ezmiez feladványt oross, majd utána a Zenei Könyvtárosok Szervezete szekcióülésére szaladtunk, a téma Sokszínűség – zene – jazz – könyvtár : Kultúrák, népek és nemzetek találkozásai a jazz történetében. A levezető elnök: Grégász Miklós (médiatáros, DEENK Médiatár) volt, meghallgathattuk A ragtime az Osztrák-Magyar Monarchiában – avagy honnan is származik a ragtime? Simon Géza Gábor jazzkutató, jazztörténész előadásában (Absztraktum: Ahogy mindennapi közhelytárunkban az Osztrák-Magyar Monarchia Ferenc József nevét hívja elő, a ragtime ugyanitt Scott Joplin nevével azonos. A ragtime-kör behatárolása – Magyarországon különösen az egyoldalú ismeretek miatt rendkívüli körültekintést igényel. Tudomásul kell vennünk, hogy az, amit mi itt Magyarországon korábbanragtime címszó alatt megismerhettünk, az csak szolíd töredéke mindannak, ami a ragtime stílusokban rendkívül gazdag világában a nagyvilágban, s ezen belül az Osztrák-Magyar Monarchiában megszületett. A legfrisebb kutatások szerint a kottában megjelent ragtime-ok száma több mint 13 ezer… Ezekhez képest Joplin pár tucat kompozíciója igazán elenyészőnek mondható… Az Osztrák-Magyar Monarchia komponistái ennek többszörösét produkálták. Joplin neve csak a Monarchia szétrobbantása után több mint negyven esztendővel, az 1960-as években került egyáltalán szóba Magyarországon. Az első ragtime kotta ráadásul még 1896-ban került a Monarchiába. Az első Scott Joplin darabot pedig csak 1984-ben (!) publikálta az Editio Musica).

Dr. Pajor Enikő (Phd. főiskolai tanár SZTE) előadásának témája: Vándordallamok: a Bergamasca-tól Bartókig (Absztraktum: A zenetörténet egyik igen izgalmas területe a dallamok, dallamtöredékek vándorlás közbeni variálódásainak, átváltozásainak kutatása. Gondoljunk csak L. van Beethoven: IX. (Op. 125) szimfóniája IV. tétele Örömóda témájának ráismerésére W. A. Mozart egy művében. A “zenei toposzok” saját és/vagy más-más művészeti ágakban való újraéledése ezen kívül még színesíti is népszerűségi listájukat. Jelen előadás egy olasz táncdallam Európán végigvonuló “mimikri”-jét igyekszik megmutatni. Milyen műfajokban, zenei formákban, előadói apparátusok közlésében jelenik meg első – vélhetően XV. századi – felbukkanása óta. E dallamcsalád megismerése széleskörű zenetörténeti, kultúrtörténeti ismeretekkel gazdagít kutatót, olvasót, zenebarátot egyaránt.)

Simon Géza Gábor a Jazz Oktatási és Kutatási Alapítvány elnöke, jazzkutató nagyszerű előadó, érdekesen, anekdotákkal fűszerezve, példákkal gazdagon illusztrálta legendás gyűjteményéből, a Simon Archívumból a ragtime Osztrák-Magyar Monarchiabeli történetét.

Az előadás végén valamennyien megkaptuk ajándékba a Magyar gramofonlemez diszkográfia c. sorozat első kötetét dr. Marton Gyula – dr. Bajnai Klára: Első Magyar Hanglemezgyár (Bp : JOKA, 2008) címmel (ismertető: itt) és az előadáshoz kapcsolódóan Simon Géza Gábor: Magyar ragtime kották bibliográfiája, hangfelvételek diszkográfiája 1896 – 2009 (Bp: JOKA, 2009) c. kötetét (bevezető: itt) , amelyet nagy örömömre személyesen is dedikált könyvtárunknak, de leginkább azzal lopta be magát a szívembe, hogy hallott a Hangtárnokról :-)

A terem tele volt, jó hangulat volt nagyon, öröm volt találkozni kollégákkal, pár szót váltani Gulyásné Somogyi Klárival, elnökasszonyunkkal és P. Stébel Ildikóval, a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény könyvtárosával, aki a Hangtárnokra is publikál.

A záró plenáris ülésen két örömteli hír is elhangzott, a Humorzsák pályázatot a Bródy Sándor Könyvtár gyermekkönyvtárosa, Luzsi Margit nyerte, a díjat átveszi Szabó Ági:

A Fotópályázaton a harmadik díjat a Bródy Sándor Könyvtár gyermekkönyvtárosa Pauer Erika nyerte Töprengő c. fotójával,

a díjat átveszi Szabó Ági :-)

Indulás előtt jó volt megismerni és pár szót váltani a Hangtárnok hű olvasóival és kommentelőivel Bernáczkiné Antal Judittal és Király Péterrel. A könyvtáros hallgatók számára kiírt ingyenes részvételi pályázaton az öt közül három egri hallgató nyert, akiket örömmel üdvözöltünk.

Kis csapatunk végül fél 7-kor indult haza,

eltelve élményekkel, szívünkbe zártuk a várost, amely tele van barátságos emberekkel, kellemes helyekkel, s gratulálunk a szervezőknek, nagyon jól éreztük magunkat. Jövőre Pécsen találkozunk! :-)

Fotók