A Bródy Sándor Könyvtár áttért a Corvina könyvtári katalógusra. Könyvtárunk online katalógusa az alábbi linkre kattintva érhető el: http://www.brody.iif.hu/WebPac/CorvinaWeb
Lehetőség van keresésre: Egyszerű (keresés), Összetett (keresés), CCL (= parancsnyelvi keresés), Böngészés, Kosár tartalma (kereséseink eredményeit helyezhetjük ide, majd letölthetjük azokat), valamint olvasói adataink, nálunk lévő kölcsönzéseink megtekintésére, valamint hosszabbításra az Olvasói adatok-ra kattintva a Belépés-nél az Olvasó vonalkódja az olvasójegyünkön található 5 jegyű szám, ami a vonalkód alatt olvasható, Jelszó alapértelmezettként születési dátumunk utolsó 4 számjegye, azaz a hónap/nap egybeírva (pl. ha a születésnapja január 31-én van, az alapértelmezett jelszó: 0131), ezt belépve a Jelszó megváltoztatásánál célszerű módosítani.
Áttekinthetjük részlegenként kölcsönzéseinket, előjegyzéseinket, a lejárat dátumát, az esetleges bírságot s a lejárat napján hosszabbíthatunk is a mindent hosszabbít, vagy egyenként a hosszabbítra kattintva. Hosszabbítani maximum egyszer lehet! Ha előjegyzés van a hosszabbítani kívánt műre, akkor nem tudunk hosszabbítani. Sikeres hosszabbításkor látjuk az új lejárati dátumot. Probléma esetén kérje könyvtárosa segítségét!
A központi könyvtár nyári szünete alatt érdeklődni a Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteményben lehet a 36/517-599 telefonszámon vagy e-mailben: zsoldima@brody.iif.hu
Ez mekkora ötlet! Elképzelem magunkat, amint a zenei gyűjteményben falatozzuk a megunt LP-ket, amúgy is mindig csokihiányom van, az állományapasztás legegyszerűbb módja
Több cicaimádó van a környezetemben (ugye Ildi) és tágabb baráti körömben (ugye nyaucica), nekik szánom ezt a kis bejegyzést Rossini: Macskaduett-jéről (1825), pedig nem is ő írta, csak neki tulajdonítják. Duetto buffo di due gatti, azaz tréfás duett két macskára, kedvelt szoprándarab, általában ráadásszámként éneklik. G. Berthold álnéven valószínűleg Robert Lucas de Pearsall állította össze több forrásból, közte Rossini Otello című operájának több részét is felhasználva. Mondjuk a szöveg nem túl nehéz
Hallgassuk meg Montserrat Caballé és lánya Monserrat Marti előadásában:
Nemrég találtam rá egy gyermekkórus, a Les Petits Chanteurs la Croix de Bois előadásában, nagyon édesek:
Ki ne maradjon az örökzöld Hofi Géza-Koós János előadás a megalkuvó macskákról:
Nemhiába mondják, az orgona a hangszerek királynője, mennyei, olykor mennydörgő hangja a mennyekbe repít. A bajai könyvtáros vándorgyűlés orgonahangversenyén nyűgözött le egy számomra ismeretlen mű, Kosóczki Tamás orgonaművész előadásában. Épp egy Bach darab után andalottam, mikor felhangzott, mit felhangzott, feldördült egy akkora felütés, ami odaszegezett a székhez. Bármelyik rockzenekar megirigyelhetné ezt a kezdést, csodálom, hogy még nem dolgozták fel bármelyik részét.
Kaptam az ismertető után, mi ez? Léon Boëllmann: Suite Gothique (op.25). De ki ő?
Léon Boëllmann (1862-1897) elzászi származású francia zeneszerző, orgonista volt. Mindössze 35 évet élt, valószínűleg tbc okozta korai halálát. A neves párizsi konzervatóriumban, a Neidermeyer által alapított Ecole de Musique Classique et Religieuse-ben tanul, Gustave Lefèvre és Eugène Gigout vezetése alatt, remek tanuló s tanulmányai befejezése után a párizsi St Vincent de Paul templomban helyezkedik el. Rövid élete alatt 160 darabot komponál minden műfajban. Egyik legismertebb orgonaműve a Gótikus szvit, melynek négy tétele: 1. Introduction – Choral 2. Menuet Gothique 3. Prière à Notre-Dame 4. Toccata, a dinamikus, olykor drámai és lassú tételek váltakozása végig ébren tartja figyelmünket, a gyönyörű 3. tétel sokszor csendül fel esküvőkön, s a negyedik egyszerűen felejthetetlenné teszi. Mitől van az, hogy egy későromantikus darab ennyire mai?
Egy magyar orgonaművésznőt választottam a lenyűgöző, befejező tételre, Mali Katalin játszik, s hadd idézzem ars poeticáját: ”Zene csak egy van, tiszta és igaz. Mindegy, hogy milyen hangszeren szólaltatja meg valaki, ha hisz benne és megéli. Amikor a zene megszólal megnyílik számunkra az, ami előttünk volt, bennünk, fölöttünk és közöttünk van, és utánunk is lesz. A zene oda röpít minket, ahová mindig is vágytunk, magunkhoz, egymáshoz, az Isten tenyerére.”
Kapcsolódva Ezmiez 7. rejtvényünkhöz, Adam eltalálta, az utolsó képen valóban Lemmy-t láthatjátok, micsoda szent ember
Szóljék ma egy Sex Pistols feldolgozásuk, mely kislemez formájában 2000-ben jelent meg, promotálva a We Are Motörhead c. albumukat, nézzétek csak, a videón hogy ki van borotválkozva Lemmy
Jobban mondva Ezkiez. Miből is lesz a cserebogár, találjátok ki az alábbi gyermek- és serdülőkori fotókból, hogy kik ezek a zenészek. Milyen sokat is változik az ember, ezek az édes ártatlan gyermekek
No. 1:
No. 2:
No.3:
Ha kitaláltátok s tetszett, jön még egy újabb trió.
Vajda János nekemajánlotta ezt az akusztikus válogatást remek blogján, a Zeneszón, nagyon kedvemre való, köszönöm, pláne, hogy holnap lesz a szülinapom
“Szeretem amikor a kőkemény zenekarok lemezein egy-egy betétszámban visszanyúlnak a jó-öreg dobgitárhoz és az akusztikus hangzás bensőséges hangulatában egy egész más érzésből muzsikálnak. Ezekből a számokból válogattam. Igyekeztem sok “második” vonalas zenekar számát előkaparni, de lesznek itt azért az elsőből is. Nagy kedvencek kimaradnak, mint pl. Hendrix, a Cream, vagy a Humble Pie és a Grand Funk Railroad, mivel akusztikus gitáralapú, tisztán zenekari számaik nincsenek, és most ehhez ragaszkodtam. A válogatást Trinitynek ajánlom, hiszen neki még nem készítettem bejegyzést…”: katt ide a folytatáshoz
