Hangtárnok

“…a zene harmóniára és ritmusra vonatkozó erotikus dolgok tudománya.” (Platon)

“…a zenéről mindnyájan elismerjük, hogy a legkellemesebb dolgok közé tartozik.” (Arisztotelész)

(via Zsiri)

Nemcsak a Zeneakadémia épülete újul meg, hanem a honlap is. Írtunk már a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Központi Könyvtáráról, most meg is nézhetjük virtuálisan is. A honlap egyik újdonsága a Multimédia galéria (benne videók, vizsgafilmek, plakátok), és a Liszt öröksége (benne kéziratai), a másik a látványos panorámafotókból álló Virtuális túra, amivel körbejárhatjuk az Egyetem épületeit, koncerttermeit és a Liszt Múzeumot. Csoda szép. De vajon milyen lesz felújítás után? Mindenesetre induljunk, nézzük meg mai állapotát, katt: ide

(via Márkus László)

Felhívtam a figyelmet múltkor a 10 legjobb könyvtáros dalra, s akkor jutott eszembe, hogy magyar dal nem szól a könyvtárakról, könyvtárosokról. Vajon miért nem? Érdektelen téma lenne?

oross talált FankaDelitől egy sort:

“Itt olyanok a csajok hogy el se hinnéd
csak az a gond hogy Handycap a hírnév
bár egy cicababa soha nem intéz el cifrán
akire én fogadok az a könyvtáros kislány”
(FankaDeli: Kecskemét üdvözöl)

Az Akelától van ez a pár sor:

“Nagyon sok könyvtár van és múzeum,
sok a színház, a mozi és panoptikum
de az embereket nem érdekli a kultúra
a borozóban maradnak – és igazuk van!”

És ennyi….van valakinek még ötlete?

Mindössze egy Disney rajzfilmsorozatból, a Phineas és Ferb-ből találtam magyarul egy részletet, tehát ez is csak fordítás, íme:

Ja, és egy kvázi-hungarikum: Joe Uveges (magyar származású) Könyvtáros dala (angolul)

A magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester születésének 200. évfordulója alkalmából, a 2010-es Erkel Ferenc Emlékév tiszteletére összegyűjtöttem néhány róla szóló értékesebb online forrást és összeállítottam olvasói kérésre a YouTube-ra egy videót.

Erkel Ferenc a 19. századi magyar zenekultúra vezető egyénisége, a verbunkos muzsikára épülő magyar nemzeti opera megteremtője. Zeneszerző, karmester, zongoraművész és pedagógus egyszemélyben, a sokoldalú romantikus művész megtestesítője.

Muzsikus családból származott, apja tanító és templomi karnagy volt szülővárosában, Gyulán. Tíz testvérével együtt nevelkedett a kis műemlék városban, s itt kezdte meg zenei tanulmányait, itt végezte iskoláit. Művészi kialakulását három városnak köszönheti. Pozsonyban tesz szert klasszikus zenei műveltségre. Ez a reformkori város a kulturális élet központja volt. Itt ismerkedett meg Bihari Jánossal, a magyar tánczenét játszó virtuóz hegedűssel. A Pozsonyban szerzett zenei élmények Erkel érdeklődését a magyar verbunkos muzsikára irányították. Életének következő állomása a műemlékekben gazdag Kolozsvár, ahol előadói gyakorlatot szerez, mint zongoraművész és karnagy. A történelmi múlthoz vonzódó Erkel most a régi magyar kultúra központjába érkezett, ahol már magyar folyóirat, zenei egyesület, állandó színház működött. Itt hallotta az első magyar operát (Ruzitska: Béla futása). Ez az alkotás az olasz, a francia és a német opera szerkezetét mintázta, de már egy-egy verbunkos dallam is fölcsendült benne. Erkel így vall erdélyi tartózkodásáról: „Ami vagyok, mindent Kolozsváron töltött éveimnek köszönhetek. Ott műveletem ki magam zongoraművésznek, ott tanultam legtöbbet, ott lelkesítettek, s ott kötötték szívemre a magyar zene elhanyagolt ügyét, s ott telt meg a szívem szebbnél szebb magyar népdalok árjával, amelyektől nem is tudtam többé szabadulni, s nem is nyugodtam meg addig, amíg csak ki nem öntöttem a lelkemből mindazt, amit már akkor éreztem, hogy kiöntenem kell.” Kolozsvár után Pestre került, ahol egészen más világ fogadta. Itt az öntudatosodó polgárság az állandó német hatások ellensúlyozására törekedett. Erkel a várban lakott, a történelmi emlékek között, s Pest-Budán sajátította el a színházi muzsikus sokrétű mesterségének fortélyait. Itt élte le huszonöt éves korától fogva művészi tettekben gazdag munkás életét.

Pályájának emelkedése egybeesik a magyar zenei élet nehezen kibontakozó fejlődésével. 1837-ben megnyílt a Pesti Magyar Színház, melynek karmestere Erkel Ferenc lett, s három évvel később az új névvel ellátott Magyar Nemzeti Színház bemutatta első operáját, a Bátori Máriát. Az opera feltűnést keltett szélesen mintázott történelmi tablóival. Kezdettől fogva kereste és megtalálta a módját, hogy az olaszos dallamosságot a verbunkos hagyománnyal, mint nemzeti stílussal egyesítse, s épp ezen a réven teremtsen számára széles körű nyilvánosságot, visszhangot, „tömegbázist”.

A Hunyadi László című opera ifjúkorának fő műve, 1844-ben mutatták be. Az első maradandó értékű magyar opera, mely az 1848 felé haladó Magyarország „politikai dalműve” lett. A „Meghalt a cselszövő” című kórusrészlet a forradalom tömegdala lett, s az operához készült nyitány egyben az első magyar szimfonikus költemény…
A Hunyadi évében készült el a Himnusz, Kölcsey versére, majd több népszínműhöz írt kísérőzenét. A szabadságharc bukását követően megcsappan alkotókedve. Hallgatása tiltakozás az önkényuralom ellen.

Amikor ismét jelentkezik — a Bánk bán című operával 1861-ben — a közönség csodálattal adózik művészete gazdagodásának. Magyarsága erőteljesebbé vált, jellemábrázolása finomodott az évek során. Ez a mű mind a mai napig a legjellegzetesebb magyar történelmi opera. Népszerű áriája, a „Hazám, hazám” az ország sorsán bánkódó Erkel lelkiállapotának tökéletes kifejezője…
Későbbi műveiben: „Dózsa György”, „Brankovics György” a magyar énekbeszéd és kórusdráma kialakítására tesz kísérletet. Újító törekvéseit azonban a közönség nem érti meg, témáit időszerűtlennek érzi. A mester öregkorára magára marad.

Erkel Ferenc operastílusa két forrásból táplálkozik: a romantikus olasz és francia opera dallam- és formavilágából, valamint a magyar verbunkos zene stílusából…

Erkel Ferenc nem csak operaszerzőként vált híressé, de zenei életünk irányításában, megszervezésében is oroszlánrészt vállalt. Megalakul a Filharmóniai Társulat, melynek vezetőjeként hangversenyeket szervez, s a karmesteri feladatokat is ő látja el. Az 1867-ben létrehívott Országos Magyar Daláregyesület karnagya és „házi zeneszerzője” is ő. 1875-ben Liszt Ferenc elnökletével megkezdi működését a Zeneakadémia; első igazgatója és zongora tanára megint csak ő. S végül 1884-ben megnyitja kapuit az Operaház, első főzeneigazgatója Erkel Ferenc…

Mindebből látható, tevékenysége mily szerteágazó, sokrétű, mennyire jelentős személyisége volt a magyar zene történetének. Operáiban a magyar hősi múlt megéneklésével a kor emberéhez szólt, s a nagy társadalmi ellentmondásokat bírálta. Zenedrámái egy-egy megoldásra váró, időszerű társadalmi kérdést vetettek föl. Műveiben előbb olasz-francia, később német zenedrámai elemek beolvasztására törekedett. De zenéjének alaphangja, — a magyaros, népies dallamkincs — egyre árnyaltabban zeng, s egész életének célja — az európai színvonalú nemzeti dalmű és zenei élet megteremtése — mindvégig töretlen.

forrás: Dr. Bánhidi Lászlóné: Klasszikusok mindenkinek – MEK

Erkel Ferenc.lap.hu (linkgyűjtemény)

Erkel bicentenárium 2010 honlapja

Erkel Ferenc (Wikipédia)

Erkel életének főbb eseményei (Erkel bicentenárium 2010 – Németh Amadé: Erkel c. könyvéből)

Erkel Ferenc (filharmonia.com)

Erkel Ferenc (Fidelio)

Erkel (passaichunref.org)

Erkel Ferenc (Jeles Napok)

P. Stébel Ildikó: Erkel Ferenc és Debrecen (Kodály Online)

Csanda Mária: Erkel Ferenc (Zeneakadémia)

Kósa Zsuzsa: Gyula szülötte, Erkel Ferenc (erkelzongora.hu)

Németh Csaba: A gyulai Erkel Ferenc Múzeum Erkel-gyűjteménye (MEK)

Erkel Ferenc képekben (Bagyinszki Galéria)

Erkel Ferenc (Magyar Színházművészeti Lexikon)

Erkel Ferenc (Barangolás a stílusok világában)

Erkel Ferenc (verslista.hu)

Dr. Andódyné Pál Olga: Erkel Ferenc lelőhelybiliográfia (Gyula : Mogyoróssy János Városi Könyvtár,1998)

Erkel operák (Wikipédia)

Ferenc Erkel Operas (Erkel Ferenc operái – ZTI – angol nyelven, fakszimile és audiorészletekkel, többnyelvű librettókkal)

Opera és Nemzet – Emlékkiállítás Erkel Ferenc születésének 200. évfordulójára

Operaházi mesék – Erkel Ferenc: Bánk bán (Sulinet)

Erkel Ferenc és történelmi operái (zeneikonyvtar.hu)

Ábrányi Kornél: Erkel Ferenc élete és működése (MEK)

Erkel Ferencz emlékkönyv (MEK)

Erkel Ferenc honlap (OSZK)

A Flavorwire oldalán Caroline Stanley összegyűjtötte a 10 legjobb dalt a könyvtárakról és könyvtárosokról, meg lehet hallgatni a számokat, kivéve egyet, bánatomra Frank Zappa: Library Card c. nagybecsűjét sajna nem. Érdemes olvasgatni a kommenteket, rengeteg jó dalt belinkeltek, köztük a nagy klasszikust a druszámról, Mariannáról a könyvtárosról, van könyvtár rap, szól egy szám a Dewey-féle tizedes osztályozásról, van fiúzenekaros cukiság, aztán a kissé idegesítő Cursor Miner’s Library. Nekem a legjobban a My Morning Jacket: Librarian c. száma tetszik. A toplistáért katt: ide

(via Guido’s Hand)

Ha a smirgligyárat nem bírod tovább
Ha egy nagy hamburger már az egész világ
Hagyd az udvaron a géped
Gyere, kerülj beljebb, nézd meg
Az öreg Billy Rock and Roll bandáját…

2010. január 29-én (pénteken), 20.00, Művészetek Háza, Eger
Deák Bill Blues Band “A Király meséi” lemezbemutató koncert
Vendég: Extázis
Belépő: 1200,-Ft elővételben, helyszínen 1500,-Ft

Mindig gyönyörködtem a Tankcsapda koncerteken, milyen menőn fújja a ventilátor Lukács Laci haját. Tamás tapasztalatból mesélte, hogy egy magára valamit is adó zenekar először ventilátort szerez be énekesének, a többi cucc ráér
Rámtört az érzés, hogy mi egri zenei könyvtárosok sem élhetünk hajlobogtatós kép nélkül.
Hű ventilátortartónk Bogi, fotó Holló Miki.

Az Ossian: Egyszer az életben című új albumáról ajánlja nekünk Csabi Brahms V. Magyar táncának feldolgozását.

Ancsi talált rá erre a gyöngyszemre a beol.hu-n