Hangtárnok

Bogi előhalászta és frissítette a tavalyi Halloween dekorációnkat, persze elsőnek a Twilightot kölcsönözték ki, CD-ből pedig a film zenéjét. Tavalyi ajánlónk: itt

Mi is lehetne a mai nap zenéje, mint az amerikai horror punk banda, a Misfits egyik örökbecsűje (a zenekar tagjai általában rothadó hulláknak sminkelve, koponyás logókkal dekorált öltözékben léptek fel, nevükhöz fűződik az ún. devilock frizura is:

A The Black List Project azokkal a befolyásos afroamerikaiakkal foglalkozik, akik a legnagyobb hatást tették, teszik az emberekre. A szavazáson, hogy ki a legbefolyásosabb afroamerikai az életedben, Slash a második Obama elnök után (megelőzi Oprah Winfrey-t és Muhammad Alit is): itt

(via Slash’s World)

Will Mueller egy remek angol nyelvű útmutatót, kalauzt állított össze azoknak a zenebarátoknak, akik ismerkednek az interneten fellelhető zenékkel. Hol tudunk streaming formában zenét hallgatni, hol tudunk legálisan és féllegálisan zenét letölteni, hol tudjuk megosztani zenéinket, és még sok egyéb aspektusból összegyűjtötte a legfontosabb oldalakat, jó pár hasznos linket fedeztem fel általa.  Mindez ingyenes e-book-ként pdf formátumban letölthető a MakeUsOf oldaláról innen:

The Internet Music Guidebook : Guidebook for the Internet Audiophile

(via TurulMeme.com)

A Parlando, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének zenepedagógiai folyóirata, melyet 1959-ben alapítottak s évente hatszor jelenik meg, online is olvasható teljes szöveggel. Darvassi Andrea Kamilla, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium könyvtárosának áldozatos munkájának köszönhetően, aki szerelemből szkenneli a régi számokat, az időrendi archívum folyamatosan épül teljes szöveggel és képekkel, tematikus archívum is található bibliográfiai adatokkal 1959-1999-re vonatkozólag és  Zelinka Tamás tematikus tartalomjegyzékkel is bővítette az 1996-2007 közötti időszakra vonatkozólag.

Elérhető: http://www.parlando.hu

Tegnap néztük a Filmmúzeumon a tragikus sorsú amerikai country énekesnő  Patsy Cline életrajzi filmjét, Édes álmok (Sweet Dreams) a címe. Ez a szám úgy összeszorította a szívemet:

Az MKE Zenei Könyvtárosok Szervezetének szakmai találkozója volt 2009. 10. 29-én a csodálatos épületben elhelyezkedő Ötpacsirta utcai Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteményének olvasótermében.
Elsőként Gócza Julianna (AIBM Magyar Nemzeti Csoport elnöke) és Szepesi Zsuzsanna (MTA ZTI) élvezetes, képes beszámolóját hallhattuk, nézhettük meg az idei, Amszterdamban megrendezett AIBM kongresszusról.

A kongresszus helyszínének apropóját az adta, hogy Amszterdamban egy új városrész épül s benne 2007-ben adtak át egy új könyvtárat, mellette egy konzervatóriummal. Az Openbare Bibliotheek Amsterdam (OBA) egy hatszintes modern épületben helyezkedik el, földszinten kávéház, tetején látványétterem, bejáratnál pianino (promo videó: itt).

* nyitva 10-10-ig
* 2 millió olvasó
* 1.25 millió dokumentum
* 600 számítógép, internetes használatra is!
* Szintenként 2 könyvtáros 1 biztonsági őr
* Automatikus AV kölcsönzési szisztéma, minden lezárva és viheted!
* AV kölcsönzés 1 euro/db
* INGYENES a beiratkozás
* 1200 rendezvény/év, sok terem van, színházterem is (250 fő)

*Aquabrowser adatbáziskezelő, benne: Rotterdam, Amsterdam, és néhány belgiumi könyvtár anyaga.

Másodikként az én képes beszámolómat láthatták, hallhatták a kollégák a londoni tanulmányútról.

Harmadik előadó Bándoli Katalin (FSZEK) volt: Közművelődés és tehetséggondozás a FSZEK Zenei Gyűjteményében címmel hallhattuk tartalmas előadását. A FSZEK közkönyvtár és szakkönyvtár is egyben, a zenét tanulók, oktatók, zenészek mellett egyre nagyobb azoknak a felhasználóknak a száma, akik a zenét önművelődésből, a szabadidő tartalmas eltöltése céljából keresik  (pl. egyetemisták amatőr kvartettet hoznak létre s a házi muzsikáláshoz ajánlatokat is várnak a könyvtárostól).

A tehetséggondozás a gyakorlatban két nagy részre bontható:
1. Gyűjteményszervezés
- nyomtatott dokumentumok a., oktatásban résztvevők számára; b., esélyegyenlőség megteremtése pl. Braille kották – kézbe is vehettünk egy ilyet, ezeket a zenei gyűjtemény kedves olvasója Németh Tamás és felesége, Edina ajándékozott a gyűjteménynek; c., önművelés segítése)

- elektronikus dokumentumok: online eszközök biztosítása
Megismerhettük a FSZEK zenei adatbázisait: az Oxford Music Online-t, benne The Oxford Dictionary of Music, The Oxford Companion to Music és a legfontosabb a Grove Music Online, nagyszerű biográfiai résszel és bibbliográfiai adatokkal, ragyogó példákat is mutatott Kati a keresési módokra. The Music Index Online (az EBSCO felületen elérhető) a zenei időszaki kiadványok átfogó bibliográfiai és részben teljes szöveges adatbázisa, mely több mint 40 ország 850 zenei periodikumát indexeli, itt is keresőpéldákon mutatta be használatát.

A keresések apropóján nagyon izgalmas beszélgetés alakult ki a zenei irodalomkutatásról, a szakdolgozók többsége mennyire nincs tisztában a szellemi munka technikájával, a kutatásmódszertannal, az irodalomkutatással rengeteg munkája van a zenei könyvtárosnak s pénzt nem kérnek, jó szót is csak ritkán kapnak, de hát munkánk sava-borsát ez adja

Két jövőbeli online eszközre hívta még fel a figyelmet:

-a Népzenetár a következő 5 évben épül majd a TÁMOP támogatásnak köszönhetően

-Zenélve nevelés: hamarosan indul blog formában, mely fóruma kíván lenni a zenei nevelésben résztvevőknek (pedagógusok, gyerekek), többek között online zenei információk és játékok is találhatók majd rajta.

2. Rendezvények, foglalkozások, használóképzés

- fellépési lehetőség tehetséges fiatalok számára

- könyvtárhasználati órák zenei tematikával

- foglalkozások (pl. állami gondozásban lévő gyermekek számára rendszeres foglalkozások, szakemberek bevonásával)

-használóképzés

Előadását az alábbi idézettel zárta:

“A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.” (Kodály Zoltán)

Izgalmas, érdekes előadások, beszélgetések voltak, olyan jó volt a kollégákkal megosztani a tapasztalatokat, kérdezgetni másokat, Mikit a Jazzbarátok Köréről, Andreát az új próba kottaadatbázisról, Andit a Parlandoról (erről írok majd), találkozni jó ismerősökkel (Judit hiányoztál ; innen üdvözlöm az újonnan megismert szegedi kolléganőt), nagyon jól éreztem magam, köszönjük a nagyszerű vendéglátást.

Fotók: itt

Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló első programunkra, melynek keretében egy fantasztikus előadáson megismerkedhetsz a mai Csángóföld életével:

A csángó népszokások, népviseletek, népdalok, népmesék napjainkban

Előadó Csicsó Antal, a Bokréta című moldvai családi olvasókönyv gyermekek és fiatalok részére összeállítója. Énekel és mesél Szecskó Adrienn, a Csángóföld szerelmese.

Helyszín: Bródy Sándor Könyvtár Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjtemény

Időpont: 2009. november 4-én (szerda) 16 óra

(fotó: cris.sarto)

A Hangtárnok, az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár zenei részlegének a blogja 2007. október 27-én indult. Ma vagyunk kétévesek.

Köszönöm a sok-sok érdekes cikket szerzőinknek: Abkarovits Endre, Adam, Ancsi, Benedek Attila, bitang, chetak94, Count, GVM206, Holló Miki, Ildi, Julio, Márkus László, Petheo doktor, Rusznyákne Kövesárki Éva, sbogi. Daninak a gondoskodást, a klogosoknak a  kedvességet. A rengeteg olvasói ajánlatot, Ancsinak a lelkesedést, Zsirinek a fotókat, olyan jó olvasni a hozzászólásokat (Csabának külön köszönet a leghosszabbért, chetaknak a “különvéleményekért”), szeretettel üdvözlöm hűséges olvasóinkat, az e-mail értesítőre feliratkozottakat, az RSS hírcsatornán olvasókat, a Hangtárnok barátait.

(Unalmas statisztikai számvetés, csak azért, hogy tudjuk majd, hogy hol tartottunk: összes oldalletöltés: 856,140 ; naponta átlagosan: 2200-2500 oldalletöltés, 1200 egyedi látogató és 280-300 visszatérő látogató ; legnépszerűbb bejegyzések:  Ingyenes kották a neten II.    (55,706), Zongorakották    (32,919 ), Gitártabok (20,522), Gitárkották    (14,515), Ballagási dalok    (14,214), Itt a farsang…    (14,014) ; leggyakoribb keresőkérdés: kották és ennek számtalan variációja, ballagási dalok, relaxációs zene, hangeffektek, nyugdíjas búcsúztató…oké, oké befejeztem.)

Ugyanazt akarjuk, mint induláskor: zenei részlegünket népszerűsíteni, a zenei információkat közvetíteni, közben érdekesnek, szórakoztatónak maradni.

“A földön semmi sem alkalmasabb, hogy a szomorút vidámmá, a vidámat szomorúvá tegye, hogy bátorságot nyújtson a csüggedőnek, büszkeséggel töltse el az alázatost, kisebbítse az irigységet és gyűlöletet, mint a zene.” (Luther Márton)

Ezt a Santana számot nagyon szeretem, küldöm minden kedves olvasónknak:

Bár a híres szüfrazsett, Emmeline Pankhurst révén a brit nők tekinthetik magukat az emancipáció úttörőinek, nehéz lenne azt állítani, hogy a rockban pionír szerepet játszó szigetországban nagy egyenjogúságot vívtak volna ki e műfajban.

Pedig voltak nekik már a 60-as évektől nagy tehetségű énekesnőik, mint a “kék szemű soul lady” Dusty Springfield, vagy a bluest és a jazz-rockot magas szinten művelő Julie Driscoll. Alig-alig jelentkezett viszont az Amerikában igen erőteljes vonal, a szerző-előadó nő, a Joan Baez-féle folk-Madonnáknak, a Patti Smith-féle punk-rockereknek, a Joni Mitchell-féle dalköltőnőknek nem volt párja Albionban. Legfeljebb a 80-as években a két O’Connort, Hazelt és Sinéadot lehetne említeni, de hát ők is írek…

Aztán a 90-es években megjött végre az egyszemélyes válasz Polly Jean Harvey személyében.

A hajszálvékony, hol szakadt megjelenésű, hol roppant izgató P.J. John Lennon 29. születésnapján, 1969. október 9-én jött a világra, és aligha panaszkodhat arra, hogy közte és szülei között “generációs szakadék” tátongott. A vidéki farmer ősök ugyanis már kiskorában megismertették őt a Mississippi és Chicago Blues nagyjaival, valamint Jimi Hendrix és Captain Beefheart (!) zenéjével. Később gitározni, majd szaxofonozni tanult és 18 évesen már saját dalokat írt. Láthatóan nem sokat törődött a rock-macsókkal, amikor 1991-ben egy két tagú férfi ritmusszekcióval alakította meg első bandáját. És bár Pollyékat hamarosan kitiltották kedvenc pubukból, ahol játszottak, mert a törzsvendégek szinte mind elmenekültek, és közben a lány szobrászatot tanult Londonban, mégsem volt kérdés, hogy milyen utat választ.

Első kislemeze, a Dress, 1991-ben jelent meg, és a Melody Maker mindjárt a hét kislemezének választotta. “Polly szinte összeroskad dalai súlya alatt, mintha szó szerint kiszívnák belőle a levegőt” – írta róla az MM vendégkritikusa, akit – úgysem találják ki – John Peelnek hívtak…Mire 1992 elején megjelent első albuma, a Dry, a punk, a grunge és a blues elemeiből szőtt zene meghódította közönséget és szakmát a tengeren túl is: a Rolling Stone az év új énekesnőjének választotta P.J.-t.

Pollyt gyorsan lefeministázták, ezért, hogy ne legyen a kategorizálóknak olyan egyszerű, 1992. áprilisában félmeztelenül jelent meg a New Musical Express címlapján. Feminista vagy nem, tény, hogy miután “nagy” kérői közül az Islandnek mondott igent, és megjelentette a zajos, intenzív és megalkuvások nélküli második albumát, a Rid of Me-t, feloszlatta állandó trióját és innentől kezdve mindig új és új utakra – és partnerekhez – evezett.

Az 1995-ös To Bring You Love az év albuma lett az USA-ban a Village Voice-nál, a Rolling Stone-nál és a New York Times-nál egyaránt, ami azért nagy dolog, mert ugyanebben az évben söpört végig az “Alanis hurrikán” a Jagged Little Pillel. Ezzel egy időben kezdett imázsán is dolgozni, és már-már mesebeli megjelenéseivel és előadásaival, amelyben épp úgy fellelhetők voltak a japán Kabuki-színház elemei, mint David Bowie Ziggy Stardust-figurájának külsőségei. Később bevallotta, hogy akkortájt “elveszettnek” érezte magát, és a szépérzéke is cserben hagyta. Még ennek a belső zűrzavarnak volt a lenyomata a vegyes fogadtatásban részesült Is This Desire? (1998) című, sok elektronikával kísérletező albuma, de az ezredfordulóra letisztult és visszatért eredeti hangjához.

Ismét trióban kezdett el játszani: visszahívta egykori dobosát, Rob Ellist, másik társa pedig Mick Harvey multistrumentalista lett, Nick Cave ezeréves zenésztársa. (Mellesleg Polly és Nick egy időben együtt éltek, sőt, Cave 1996-os Murder Ballads-án P.J. két dalban is duettezett vele, bár akkor már szakítottak…) Volt egy másik sztárvendége is: Thom Yorke, a Radioheadből, akivel a This Mess We’re Inben énekelnek együtt, de Thom még billentyűzött is két számban.

A kiegyensúlyozottság nem vált Harvey kárára: a Dorsetben, Párizsban és New York-ban készült Stories From the City, Stories From The Sea nagyszerűen vegyíti a szeretni való melódiákat azzal a magával ragadó, gitár sodorta punk-energiával, amely korai munkáit jellemezte. “Azt akartam, hogy minden gyönyörűen szóljon. Azt akartam, hogy ez a lemez énekeljen és szárnyaljon, legyen tele visszfényekkel és a melódiák buja hajtásaival” – mondta P.J. a Q magazinnak.

Polly állítja, hogy korántsem az a sötét boszorkány, akinek hiszik, miként azt is, hogy dalai egyáltalán nem “önéletrajzi ihletésűek”. Pedig az sem lenne szégyen, mert a Hot Press neki tulajdonítja a “valaha írt legerotikusabb, legerőteljesebb és legpozitívabb szerelmes dalokat“. Ebben korábban is nagyon erős volt, és most sem csitult: “segítség kellett nekem/sötétben bolyongva/míg valaki mézben megfürdet/s átkozott agyam felrobbantja” (We Float).

Mindez párosul a nagy szabadságvággyal (A Place Called Home: “sétálok/gázolok/teli földeken/egyedül/félrelépek/félrelépek/veled/várok/hogy újjászülessek”

Horses In My Dreams: “körbevágtattam a földet/egy vonatsínpár mentén“), de belemerít minket a nagyvárosi elidegenedésbe is. (You Said Something: “a mellvédnek dőltünk/ittuk a színeket/és otthonunk illatát/mint a szerelmesek/hogy kerültünk ide/az élet e partjára?/levegőt sem vettem/s szóltál valahára” – énekli az Empire State Building árnyékában, “bűnben és káoszban“; “One Line: “Az egész világ háborúzni ment/csak Te kellesz nekem ma éjjel“).

De akad a lemezen két felvétel, amely ugyanolyan baljós előérzetű, mint a Dream Theater koncertlemezének borítója az égő Ikertornyokkal. “tízezer akarat/pilóták szállnak/űrrel és mindennel/hadak jönnek értem/és meglelnek” – hangzik a Kamikazéban, míg a This Wicked Tongue Says felteszi a kérdést: “Hol a szíve a hamis embertömegnek?” Nem rímel-e a 2000 körüli apokaliptikus víziókra?

De a hallgató nemcsak szavakkal él: a leginkább ütős zenék a feszesre vágott Stories-on a nyers sikolyú Big Exit, a minden ízében remegő Good Fortune, a hipnotikus hatású Beautiful Feeling, a fejjel a falnak rohanó Kamikaze. Még egy “slágere” is lett az MTV számára, a This Is Love. De a The Whores Hustle, The Hustler Is Whore “globális kórképe” olyan, mintha Patti Smith énekelne U2-alapokra. (Sokan hasonlítják P.J.-t Pattihez, de ő mindig tagadja ezt a korántsem szégyellni való hatást….) A Yorke-os This Mess We’re In le sem tagadhatja a Radioheades “beütést”, sőt, inkább úgy tűnik, mintha Polly lenne a vendég. A Horses In My Dreams nem megy a szomszédba egy kis pszichedeliáért és a We Floatot is nehéz lenne földhözragadtsággal vádolni.

A lemez végleg kijelölte PJ Harvey helyét a rock-ban, nem csupán az egymillió eladott példánnyal. 2001-ben ő kapta meg a brit Mercury-díjat, amelyről 2001. szeptember 11-én Washingtonban értesült…az énekesnő telefonon köszönte meg elszorult torokkal az elismerést, miközben a szállodája ablakából láthatta a Pentagon lángjait. Ugyanebben az évben a Q olvasói minden idők legnagyobb női rock-egyéniségének választották. 2003-ban a Stories… bekerült a NME legjobb 100 lemezének örökranglistájára.

Forrás:  Göbölyös N. László: P.J. Harvey: Stories From The City, Stories From The Sea (2000) (Agyszomj)

A Scala & Kolacny Brothers egy belga lánykórus, mely Stijn Kolacny vezényletével és Steven Kolacny zongorakíséretével alakult 1996-ban. Lemezeiken olyan előadók dalait dolgozzák át kórusművekké mint például a Radiohead, a U2, a Nirvana, a Depeche Mode vagy a Rammstein.
Első szereplésük 1996. április 2-án volt 18 kórustaggal. A kórusnak jelenleg kétszáznál is több 16 és 26 év közötti lány tagja van.

A kórus Paper Plane lemeze ingyenesen letölthető, egyszerű regisztráció után, e-mailben kapott linkkel honlapjukról.

Scala & Kolacny Brothers honlapja: www.kolacny.com
Scala & Kolacny Brothers a MySpace-n: www.myspace.com/scalakolacny

(forrás: Wikipédia,via Ancsi)