Itt vagy most: Hangtárnok >Archívum 2009. május

Music is power

írta: Trinity, 2009. május 28. csütörtök


(A birminghami Central Library zenei könyvtárából)

Homage to Bartok

írta: Abkarovits Endre, 2009. május 27. szerda

Az NPR MusicClassics in Concert sorozatában olvasható az alábbi írás Tom Huizenga tollából: Bartok: From The Fields To The Concert Hall

Ugyanitt a hangszóróra kattintva streaming formában meghallgatható a Takács Quartet, a Muzsikás és Sebestyén Márta élő, rövidített koncertfelvétele Bartók Béla emlékére a bostoni Jordan Hall-ból (40 min 59 sec)
A koncerten elhangzott:

Bartok: Violin Duos (with source tunes)
- Torontal Dances (Muzsikas)
- “Ardeleana” (historic Bartok field recording)
- Duo No. 44
- “Shoe of My Horse” (Marta Sebestyen)
- Duo No. 28
- Duo No. 32
- “Jocul Barbatesc” (Marta Sebestyen)
Bartok: Sonatina (with traditional tunes)
- Bagpipes (Takacs Qt.)
- Bear Dance (Takacs Qt.)
- Bear Dance from Gyimes (Muzsikas)
Traditional: Ballad of the Murdered Shepherd
Bartok: Romanian Folk Dances (with source tunes)
- Bota es Invertita (Muzsikas)
- Stick Dance (Takacs Qt.)
- Waistband Dance (Takacs Qt.)
- “Pe Loc” (Muzsikas)
- Hornpipe Dance (Takacs Qt.)
- Romanian Polka (Takacs Qt.)
- Mehkerek Dances (Muzsikas)
- Quick Dance (Muzsikas & Takacs Qt.)

Kattintson: ide

Egri találkozó

írta: Trinity, 2009. május 27. szerda

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Zenei Könyvtárosok Szervezete hagyományos kétnapos szakmai találkozóját az idén Egerben, a Bródy Sándor Könyvtár Zenei és Idegen Nyelvi Gyűjteményében rendezi meg 2009. június 4-5-én.
A részletes program: itt

Hard Rock Café London

írta: Trinity, 2009. május 26. kedd

A Hard Rock Café egy világot behálózó bár és étteremlánc (van ahol kaszinót, hotelt is működtetnek). Az első Hard Rock Cafét 1971-ben nyitotta meg Londonban, közel a Hyde parkhoz Isaac Tigrett és Peter Morton, a rock and roll-t házasították a főleg amerikai jellegű ételekkel és italokkal. A név ihletője talán a The Doors zenekar Morrison Hotel című albumának alcíme, a Hard Rock Café lehetett.

Az étteremben 1979-ben tűntek fel a rockzenei emléktárgyak, ereklyék, amikor a törzsvendég Eric Clapton egyik Fenderjét (Red Fender Lead II) az étteremnek ajándékozta, majd Pete Townshend (The Who) követte a példáját az alábbi felirattal: “Az enyém van olyan jó, mint az övé – szeretettel, Pete“. Az emelt szintes étterem falán körbe körbe hasonló relikviák: Jim Morrison kabátja, Paul McCartney, George Harrison öltözékei stb.,

no és az oltár: Jimi Hendrix egyik fellépő ruhája és gitárja.

Persze ez nem olyan híres, mint az étterem mellett levő shopban lévő, ahol pólókat, macikat, babákat, poharakat és számtalan apróságot vásárolhatunk Hard Rock Café felirattal. Ennek az alagsorában van egy múzeum, amely ingyenes, s idegenvezetővel (Jimmynek hívják s óriási fazon) tekinthetjük meg Jimi Hendrix V alakú gitárját,

B.B. King gitárját,

a Kiss híres baltagitárját,

John Lennon kabátját, kéziratait s nem hiszitek el, milyen izgalomba jöttem mikor megpillantottam Slash gitárját, amin a November Rain-t játszotta. Keressétek fel mindenképp, ha Londonban jártok, óriási áhitat :-)

Térkép
Hard Rock Café honlapja

Slash gitárja

írta: Trinity, 2009. május 26. kedd

Sokkot kaptam, amikor megláttam a londoni Hard Rock Caféban, jobban mondva a mellette lévő bolt alagsorában található múzeumban Slash gitárját, amin a November Rain-t játszotta.


szólj hozzá: November Rain Guns N R.

A filmzene szerepe a filmművészetben

írta: dtp, 2009. május 25. hétfő

Elöljáróban: a zene már a kinematográfia (azaz a filmtechnika, filmezés) őskorában nélkülözhetetlen része volt az előadásnak. Kezdetben a zongora, majd a némafilm kifejlődése és a film népszerűségének megnövekedése idején teljes zenekarok szolgáltatták a kísérő filmzenét. Ezek a zenék legtöbbször ismert darabokból álltak össze és csak a némafilm utolsó periódusában komponáltak olyan filmzenéket, amelyek egyes hangulatok, vagy cselekmények aláfestésére voltak alkalmasak.
A hangosfilm feltalálása ennek a kezdetleges technikának a végét jelentette. Idővel lehetségessé vált, hogy magán a filmszalagon rögzítsék a hangot (dialógust, zörejt és zenét egyaránt). A technikai felszereltség és a hangosfilm ipar hamar kialakította a különböző felvételi módokat. Ilyet ma is kétfélét használnak:
A, „play back”: azaz a zeneanyag előzetes felvétele, amelyhez később veszik fel a képet. Amennyiben látható zenei instrumentumról (hangszeres zene) vagy éneklő emberről van szó, természetesen a kép és a hang szinkron-voltára is ügyelni kell. Így készülnek a zenei betétek, az opera és operett filmek és mindazok a képsorok, amelyeknél a zene dominál.
B, szinkronizálás: az előző eljárás fordítottja: a kész már összevágott képsor tartalmi, hangulati elemeinek figyelembe vételével és másodpercre kötött időtartalommal komponálja a zeneszerző a kísérőzenét; ezt aztán a képhez utólag veszik fel, „szinkronizálják”.

A filmzene természeténél fogva alárendelt szerepet játszik, hiszen a film elsődlegesen vizuális művészet. A zeneszerzőktől alázatosságot kérnek emiatt a filmrendezők, hiszen nem azért megyünk a moziba, hogy ott zenét hallgassunk. A rendezők azt kívánják, hogy a filmzene mélyítse el bennünk a vizuális benyomást. Mondják is a szakértők, hogy a film zenéjét nem kell meghallani. Bizonyos, hogy a filmben vannak olyan szituációk, kivált ahol a beszéd a legfontosabb, amikor zavaróan hatna az előtérbe helyezett, erőteljesen kidolgozott zene. Azonban igen lényeges művészi eszközzé válhat a cselekménynek egy zenedarab kibontása érdekében való félbeszakítása.
Pl.: Star Wars IV. – Binary sunset:

Általában azt kívánják meg a zenétől, hogy „kommentálja a cselekményt”. Például tragikus jelenetnél a kép komorságát hangsúlyozza. Ezekhez a kürthangok javasoltak. A hegedűszólóról – úgy vélik – meggyőzőbbé teszi a hősszerelmes szerelmi vallomását, és így tovább.
Több esetben előfordul az is, hogy a filmzene teszi igazán sikeressé a filmet, esetekben sikeresebbé válik, mint maga a film. (pl. SW-t igazán sikeressé tette, A paradicsom meghódítása esetében pedig Vangelis műve túlszárnyalta a filmet) Ezekben az esetekben a zeneszerző általában koncert formában is közreadja a művét. Lásd még: Howard Shore (Gyűrűk Ura), Ennio Morricone (Volt egyszer egy vadnyugat, A profi), Hans Zimmer (Gladiátor, Karib-tenger kalózai, Oroszlánkirály), Alan Silvestri (Forrest Gump, Vissza a jövőbe) és természetesen John Williams is koncertezik (Star Wars, Jurassic Park, Schindler listája, E.T., stb).

A zeneszerzők különböző zenei utalásokat is csenhetnek bele a művükbe. Pl. E.T. találkozása egy Yodának öltözött figurával a filmben (Yoda témája csendül fel), vagy a SW filmekben a császár témája esetében. (ugyanazt a dallamot halljuk a Baljós árnyak végén, mint A Jedi visszatér-ben Palpatine császár megérkezésekor)
A filmzene érzelmi hatása: figyeljük meg, hogy pl. egy humoros zene alatt vidámabbnak tűnik maga a film is, még akkor is, ha a képsorok nem vidámak:

szólj hozzá: SW – Bűnvadászok!

A következőkben azt figyeljük meg, hogy milyen az, amikor a zenére vágják a filmet (ez a trailerek készítésének tipikus esete). Valamint milyen jelentőségei vannak a hang-effektusoknak egyes filmek esetében, illetve a felbukkanó kórusnak, amelyek különös érzelemmel töltik meg az adott jeleneteket. A következőkben John Williams különböző Csillagok háborúja témái csendülnek majd fel:

Végül nézzük meg, hogy hogyan készült Hans Zimmer: A sötét lovag c. filmhez írt Joker zenei témája!
Hans Zimmernek az egyik legnagyobb rajongója Steven Spielberg, aki Az utolsó esély dallamaiba szeretett bele, azonban barátsága és hűsége köti John Williamshez, s talán csak ezért nem vált Zimmer a rendező állandó munkatársává.
Nem akart nyári sikerfilmes, örömteli zenét írni – mint mondja – hanem provokatívat, amit az emberek igazán utálhatnak. Tudatosan döntött úgy, hogy a végletekig viszi a zenét. A célja az volt, hogy ha csak egy másodpercig is halljuk ezt a tételt, már akkor is tudjuk, hogy Joker ott ólálkodik a közelben. Mindeközben egy teljesen újat akart kitalálni. Így jutott el az anarchia ötletéhez. Jokernek ez a filozófiája. Végül két hanggal definiálta a figurát, amelyek ütik egymást. Akár egy megfeszített húr, ami egyre csak feszül, de soha el nem szakad. Végül egy cselló adja ki a hangot. Egy különös, halk hang, növekvő feszültséggel. Közben pedig a gitárok beúsznak és meghajlítják, bár nem a megszokott gitárhangon, hanem apró fémdarabokkal játszva rajtuk. Ehhez pedig hozzájön Heath Ledger elképesztően hatásos alakítása. Magához vonzza az embert, belevonja a játékába, a világába.

Figyeljük meg a következő videóban:


szólj hozzá: Joker zenei témája

Newtonnal

írta: Trinity, 2009. május 22. péntek

London Calling

írta: Trinity, 2009. május 19. kedd

A Zenei Könyvtárak Nemzetközi Szövetsége Magyar Nemzeti Csoport és az IAML UK and Ireland Branch 2008. szeptember 7-én együttműködési megállapodást kötött, melynek fő célja a zenei könyvtáros képzés fellendítése Magyarországon, az angol tapasztalatok megismerése és lehetőség szerinti adaptálása a magyar körülményekre.

British Library (Wikipedia)

British Library (Wikipedia)

A program első része egy tanulmányút az Egyesült Királyságba (2009. május 20-24), második része könyvtárlátogatás és konzultáció Budapesten és szeminárium Egerben két angol kollégának (kb. 2010. márciusa).
A program az NCA Magyarországi Civil Szervezetek nemzetközi szervezetekkel való együttműködésének támogatására kiírt pályázaton nyert támogatásból valósul meg, melyet az egyesület elnöke, Gócza Julianna pályázott és nyert meg, akinek szívügye a zenei könyvtáros képzés. Az az óriási megtiszteltetés ért, hogy Gócza Julianna mellett én utazhatom Londonba és Birminghambe. Köszönöm a lehetőséget!

Egyik programunk a Birminghami Konzervatóriumban rendezendő Academic Music Librarians szemináriuma lesz, ahol fő témák: JazzHub, MusicSpace projectek, RFID kérdései, Alexander Street Press, illetve a használóképzés a King’s College-ban. Meglátogatunk sok zenei könyvtárat: Birmingham Central Library

Birmingham Central Library

Birmingham Central Library

majd Londonban a British Library, aztán a Barbican Centre zenei gyűjteménye és még sok más…Annyira izgalmas út lesz, kíváncsi vagyok ők (főleg a public library-k) hogy csinálják…

Barbican

Barbican

image: http://www.photoeverywhere.co.uk

Ha lesz lehetőségem (ingyenes internet), időm, erőm, tudósítok majd…ha nem, egy hét múlva jövök…

(Utazási rutintalanságomból kifolyólag – 15 éve nem voltam sehol – abszolút közösségi út lett: köszönöm Áginak a sok segítséget, Csabinak az elemeket, a remek válltáskát, Katiéknak a jó kis gurulós bőröndöt, hátizsákot, Gyurinak a fuvart, Ildinek a fényképezőgépet, könyveket, Boginak az apróságokat, Krisztinek a diktafont, Bettinek a szoknyát, Lacinak örök hála az éjszakai fuvarért és Andinak a támogatásért.)

Greg Pattillo: Péter és a farkas

írta: Trinity, 2009. május 17. vasárnap

Greg Pattillo: a fuvola és beatbox szenzációs ötvözése
Nézzétek meg a Bigyó felügyelőt is

Greg Pattillo honlapja
Greg Pattillo a MySpace-en
Videók
PROJECT


I’ll be Bach

írta: Trinity, 2009. május 15. péntek

Johann Sebastian Bach találkozása a Terminátorral

(via Snorg Tees)

2012 © Hangtárnok| Házigazda: KLOG.hu . Szerkesztő: Zsoldos Marianna (Trinity). Motor: WordPress 3.3.1 | Bejegyzések (RSS) Hozzászólások (RSS)